Abora
2014-08-27 15:10:13 - Ishar
Kategória: Épület
Még júniusban lekaszáltattuk a szép nagyra nőtt füvet, ez pont úgy történt, mint tavaly: idejött egy traktor, fél óra alatt lekaszált annyit, mint mi egy hónap alatt, és elkért tízezer forintot.
Amiben más volt a dolog, az az, hogy idén nem báláztattunk. Ennek két oka van:
- Piszok drága (1000 forint bálánként, lett volna idén vagy tizenöt)
- Béna dolog nagy körbálákat kézzel görgetni
A nagy ötlet az volt, hogy építünk egy nagy szénatárolót. Nem csak mostanra, véglegesre: a cél az volt, hogy ha egyszer az erdőt is rendesen tudjuk kaszálni, akkor is elférjen benne. A végeredmény kicsit monumentális lett.
4x4 méter alapterületű, az oszlopok hét méternél is magasabbak. A tető elvileg állítható, gyakorlatilag olyan nehéz, hogy még nem próbáltuk meg. Összeraktuk az idén szükséges magasságban, ha pedig állítanunk kell egyszer... a holnap gondja a holnapé.
A faluban mindenki hülyének nézett minket, hogy két hektárról kézzel hordjuk össze a füvet, azt mondták, bele fogunk bolondulni. Hát, összeütöttünk egy három méteres saroglyát, és egy nap alatt összehordtunk 15 körbálányi szénát. Ez a mennyiség egyébként már akár elbírna egy tehenet - még össze kell rá szedni némi forintot, meg istállót építeni, meg kitalálni, hogy mi legyen pontosan a tejjel... de komolyan játszadozunk már a gondolattal.
Összességében elmondhatjuk, hogy az épület finoman szólva bevált. Jövőre biztos nem báláztatunk, széna kérdés kipipálva.
Híd
2014-03-02 23:15:47 - Ishar
Kategória: Épület
Magyaráznom kell a bizonyítványom. Az úgy volt, hogy a kökény kicsit több lett, mint gondoltuk. Különben is az erdészet hibája, hogy nem adnak engedélyt a favágásra. De nézze meg a tanár úr a többieket, az ő erdőjük még csúnyább, még régebb óta! Tanár úr, én készültem!
A lényeg, hogy a kökény nem lett kész. Annyira nem, hogy húztunk egy vonalat az erdő felénél-kétharmadánál, jelezve, hogy idén télen annyit csinálunk meg, és nem többet. Becsületünkre legyen mondva, ez már sikerült. Örömmel jelentem tehát, hogy a kökénnyel a következő télre hivatalosan is végeztünk, az ilyesmit pedig meg kell ünnepelni egy kis jutalommunkával.
Hogy miért írtam ilyen hosszú bevezetőt? Mert nem nagyon készültem fotókkal munka közben, így csak a végeredményt tudom megmutatni:
Menő? Végre nem kell a patakon átugrálni, valahányszor a faluban van dolgunk, vagy csak át akarunk menni az erdőbe. Mi több, ugyanezt a vendégeknek se kell végigcsinálni.
Építkezős blogpost, tehát muszáj rinyálni is kicsit: sokkal nehezebb volt megépíteni, mint látszik. Úgy kezdődik, hogy kiválasztottunk négy piszok nagy nyárfát, majd rájöttünk, hogy meg se tudjuk őket mozdítani. Ez van, kevés sült szalonnát eszek mostanában, egy 300 kilós fa felét még elhúzni is bajosan tudom, nemhogy megemelni. Végül a kordéra valahogy felpakoltuk őket, és odavonszoltuk.
Hasonló volt a helyzet a deszkákkal. Hát mi az nekünk, veszünk tölgy deszkát és rászögeljük, nem? Mi baj lehet?
Például az, hogy a deszkákat kb 200 méterre tudtuk lerakni a híd végső helyétől, onnan kézzel kellett behordani. Hopp, egy nap. Összeforgatni kevés, össze kell őket faragni baltával. Átütni szöggel keményfát szinte lehetetlen, elő kell fúrni. Szerencsére össze tudtunk úgy dolgozni, hogy ezek a munkafolyamatok majdnem teljesen párhuzamosan haladjanak, de azért így is elszórakoztunk vele egy ideig. A korláttal szintén.
Írd és mondd, az egész híddal vagy négy napot elpiszmogtunk, bár a végeredmény szerintem egész pofás lett. Közben új szavunk is van az ilyen jellegű épületekre: micimackós. Ezennel a kifejezést ünnepélyesen felveszem a következő klasszikusok közé: autentikus, népies, rusztikus, korhű. További melléknév-javaslatokat mindig szívesen veszek.
Fatároló
2013-12-27 16:26:46 - Ishar
Kategória: Épület
Ezer éves (de legalább két hónapos) lemaradásomat szeretném pótolni. Bár az idei tél, úgy látszik, érdeklődés hiányában elmarad, ezt novemberben még nem tudhattuk. Ha tél, akkor tüzifa, ha tüzifa, akkor azt valahova rakni kell. Csak fának pedig milyen már egy külön épületet felhúzni? Mindketten összekötöttük tehát egyéb funkciókkal is, az enyém szerszámtároló és műhely lett a fatároló mellett.
Az épület különlegessége, hogy szerencsétlen véletleneknek köszönhetően gyakorlatilag tökegyedül csináltam rajta mindent. Most így jött ki a lépés, de sebaj, legalább kiderült, hogy jól lőttem be a korlátaimat, minden pont akkora méretű, amivel még pont elbírok egyedül.
De inkább következzen az építkezés fotósorozata, úgyis az a legérdekesebb.
Bár nincs benne annyi szintkülönbség, mint a kunyhóban, azért ásni itt is kellett. Némi gyors alapásás után bekerültek a helyükre az oszlopok is. Szokás szerint lehántolva, végük megégetve.
Egyszerű de nagyszerű tetőszerkezet került rá. Szépen látszik, hogy az egyes munkafolyamatok során az épületet körülvevő káosz egyre durvább.
Tetőlécek, cserepek. Tetőt építeni mindig buli, szerintem nagyon szép, haladós munka. A rendetlenség kb itt érte el a maximumát.
Íme a majdnem végleges állapot, deszkázattal, ablakkal. A túlsó fal még hiányzik, oda még kerül egyszer egy ajtó, de az erdő és a domb annyira védi a széltől, csapadéktól, hogy ez elképesztő mértékben ráér. Az egyik ablakszárny egyik üvegét egyébként sikeresen eltörtem a keret készítése közben. Ádámtól kaptam egy majdnem pont jó üveglapot, most határozatlan ideig ez lesz. Mivel nincs véglegesebb az ideiglenesnél, így ez az idő várhatóan kb 50 év.
És végül így néz ki a dolog most. A felhalmozott fa talán elég lesz a tél maradékára. Ha mégse, hát kipótoljuk.
Tyúkól
2013-10-28 17:49:57 - Ishar
Kategória: Épület
Rájöttem, hogy csomót írtam már a tyúkokról, de arról soha, hogy pontosan milyen körülmények között is tartom őket. Részletesebben magáról a tartásról majd hosszabb távú tapasztalatok után szeretnék írni - legalább amíg tojástermelés nincs, ne magyarázzak a levegőbe. Ott van viszont maga a tyúkól, és mivel amúgy is szívemhez közel álló épület, most ezt gondoltam bemutatni.
Íme a csodálatos gazdasági épület. Ötödosztályú akác deszkából van, saját erdőből származó nyár szarufák és bontott cserép a teteje, a korábbi lakosztályomként szolgáló sátorból kiszedett OSB padló az alja - de azért az is alá van deszkázva. Olcsó, és igazából olyan húsz-harminc tyúkig bőven elég, szóval a mostani állománynak gyakorlatilag palota.
Az ablak utólagos fejlesztés, de a közelmúlt szomorú eseményei miatt fontosnak érzem, hogy be tudjak nézni, és normálisan meg tudjam számolni őket esténként.
A bejárat, "népies" zárral. A képen messziről tojásra hasonlító tárgy persze nem tojás, hanem csirkeszar. Kicsit kevésbé hasznos.
Tojódobozok, a jövő zálogai. Több forrásból is hasonló méreteket olvastam, 4-5 állatonként kell elvileg egy ilyen, úgyhogy egy darabig ez is elég lesz. Ha kicsit többen lesznek, az se baj, egy kis versengés elvileg nem árt nekik. Az, hogy a dobozok teteje nem tiszta, az sajnos gyakorlatilag állandó: az ülőrúdon éjszakázó tyúkok rendesen összepiszkítják.
Hüp-hüp-hüp, barbatrükk: a tojódobozok mögött a tyúkól oldalának egy része felnyitható, így majd könnyen hozzá lehet férni a tojásokhoz. Tisztán tartani, almot cserélni is egyszerűbb innen.
Ez a kép a mai bónusz: a tanya legújabb lakói, Tyúkanyó és Kend. Kicsit több, mint egy hete vannak nálam, mostanra teljesen megbarátkoztak a környezetükkel. Az első napokban voltak nehézségek, például nem akartak kijönni az ólból (bent kellett ellátnom őket, hogy ne haljanak éhen-szomjan), és az ól átellenes sarkában aludtak, mint a többiek. Egy-két napja ezeket a problémákat sikerese leküzdöttük, már rendesen együtt kapirgálnak a többiekkel.
Tyúkanyó első ránézésre is érettebb hölgy a többieknél, úgyhogy akár tojhatna is így tél előtt. Ha Don Gatto nem aktivizálja magát, lehet, hogy érzékeny búcsút veszek tőle. Hogy elcserélem, vagy megy a levesbe, az még elválik.
Kút
2013-10-07 18:51:44 - Ishar
Kategória: Épület
Pár napja beérett egy hosszabb távú melónk eredménye, és elkészült a saját kutunk. Közben persze készültek fotók, most ezt szeretném megosztani, és egyben elmesélni az egészet.
Először is, kutat ásni nagyon egyszerű: alapvetően megállsz egy helyen, és addig mész lefelé, amíg vizet találsz. Ugye, hogy erre bárki képes?
Mivel azonban a szerencse fiának születni kell, nekünk ez mindössze három és fél méterig tartott, ahol is egy olyan hang fogadott, amit szerintem soha nem fogok elfelejteni: az földbe szúrt ásó nagyot szörcsent. Rég örültem bárminek is ennyire, mint az alábbi látványnak.
Ilyenkor viszont el kell kezdeni sietni, ugyanis a víz jön. Ásol ahogy bírsz, de akkor is ő lesz az erősebb, és egy idő után egyszerűen nem tudtunk lépést tartani a vízhozammal, a vödrözés kevés volt. Térd fölé érő vízben ásni ugyan lehet, de nem kellemes. Ezt a szintet valahogy így kell elképzelni:
Ez volt az a pont, ahol muszáj volt leengedni a gyűrűket, mert innentől a víz folyamatosan omlasztja befelé a falat. A kútásók álmoskönyve szerint az ilyesmi rövid élethez vezet. Favágó barátunk felajánlotta, hogy segít leengedni teherautóval a 400 kilós betongyűrűket, csak annyit kért, hogy építsünk neki "egy kurva nagy állványt". Ki tud ilyesminek ellenállni?
Videó az állvány felállításáról
Meg is történt a nagy begyűrűzés, bár erről konkrétan fotók nincsenek, itt az eredmény:
Vannak emberek, akik beérnék ennyivel, mi természetesen nem ezek közé tartozunk. Jó-jó, volt máris a lyuk alján jó 70 centi víz, de ezt kevésnek ítéltük. Irány lefelé, a gyűrűben ásva, a vizet folyamatosan szivattyúzva lemegyünk két méteres vízoszlopig!
Életemben nem voltam még ilyen mocskos, pedig csináltam már egy-két hülyeséget. A kútvíz annyira hideg volt, hogy három-négy óra után szólnom kellett, hogy köszönöm, elég lesz. Ez kb 30 centi ásást jelentett a trutyiban, úgyhogy nekifutottunk párszor, mire meglett. De összejött a dolog, úgyhogy ezután jött a felépítmény.
Egyszerű munkának tűnik, de mivel pöpec kútról van szó, rászántunk azért pár napot. A végeredmény szerintem kifejezetten tetszetős lett, nekem nagyon tetszik:
Ugyan a víz nem iható, azért mégis óriási ugrás a kis életünkben: használati vízért nem kell a faluba járni. Innentől végtelen készletünk van fürdő-, mosó-, és mosogatóvízből, illetve a tyúkok is ezt kapják.
A vízhozam? Több, mint jó. A folyamatosan üzemelő búvárszivattyú a vízszintet egy idő után csak szinten tartani tudja, szóval gyakorlatilag végtelen vizünk van ténylegesen. Bizonyára lenne olyan felhasználás, amihez ez is kevés (óriási területek öntözése, település vízellátása, stb), de nekünk bőven sok. Fogalmam sincs, hogy ez köbméterben mit jelent, de szerintem potenciálisan öt-tíz köbméter is akár naponta. Várhatóan egyhamar nem fogunk ennyit kivenni belőle.
Kunyhó
2013-08-21 21:44:06 - Ishar
Kategória: Épület
Bár a hónapok óta épülő-szépülő földkunyhó még mindig nincs "kész", abban az értelemben, ahogy egy családi ház sincs "kész" soha, azért én már beköltöztem egy ideje, és most eljutottam odáig, hogy ennek lépéseit be is mutassam. Ismét fotós beszámoló következik, úgyis ezeket szereti mindenki a legjobban. A képsor lehetne jobb is, de az elmúlt hónapokban kisebb gondom is nagyobb volt annál, hogy fotódokumentációval bíbelődjek.
Ezt a képet hónapokkal ezelőtt a kitartó olvasók már láthatták: ez volt az első lépés, az alap kiásása. Kb 20 köbméter, ketten két és fél nap alatt ástuk ki.
A tetőt tartó akácoszlopok töve a kerítéshez hasonlóan meg lett pörkölve, viszont ezek csak potom 30 centi mélyen vannak a talajban - kevésnek hangzik, de került rájuk 15 cm zúzott kő, és az egész tető is merevíti. Nem lesz ezzel gond, áll, mint Katiban a gyerek. Félkész vesszőfonat is látható a képen.
Szarufák, fonat, nyílászárók a helyükön. A szarufák felrakása vicces történet: először is, kigyulladt az aggregátorunk, úgyhogy mindent kézzel fűrészeltünk a tetőhöz (apróság). Másodszor, és ez érdekesebb: a szarufák lent fektetett akácrönkökön állnak, ami természeténél fogva nem egyenes, hiszen nem fűrészáru, csak rönkfa. Igen ám, de a szarufákat be akartuk deszkázni, tehát nekünk legalább fél centis pontossággal párhuzamos szarufákra volt szükségünk. Két napig csak álltunk fölötte, és azon gondolkodtunk, hogy kell görbe fákhoz egyenest csinálni. A megoldás: beraksz egyet nagyjából jól, ahhoz körben lősz egy vízszintet, ezt megemeled annyival, amennyit a szarufa felfekszik a gerendára (nálunk kb 5-7 centi), így elhelyezed az új szarufát, berajzolod, leveszed, levágod, visszarakod. Szerencsés esetben csak néhányat rontasz el - mi a két kunyhónál csak két selejtet csináltunk!
Így visszaolvasva azt hiszem, az előbbi magyarázat a (csekély) olvasótáborom nagy részének túl kaotikusra sikerült, de nem baj: legalább mindenki átérzi, milyen szép kihívás volt megcsinálni.
Bejárati ajtó, kisablak. Itt szépen látszik, hogy milyen keret rejtőzik a falban... szemfüles olvasók még áramra utaló jeleket is felfedezhetnek.
Tető bedeszkázva, a fal épp tapasztás alatt. Ebben az időben volt az a nagyon durván vaddisznó meleg, ekkor már nagyrészt a kunyhóban aludtam a képen látható körülmények között, a sátor elviselhetetlenül meleg volt. Zúzott kövön aludni rossz.
Ellenben ilyen környezetet látni már jó. Egészen kint-bent érzése volt már a dolgoknak ezen a ponton.
Félkész nádtető, itt még elég ronda, de már nagyrészt működik. Gyakorlati teszt persze elmaradt, hiszen hónapok óta nem esett egy csepp eső - akkortájt sem.
Szinte kész nádtető. Ezen a szinten már csak esztétikai javítások vannak hátra. A sorok, ahogy felvarrtuk a nádat, a mai napig eléggé látszanak még nálam, ezt úgy szokás megoldani, hogy alulról nádat töfködünk a résekbe. Meg fogom csinálni én is, csak még nem volt rá érkezésem.
És így néz ki berendezve. Oké, nem egy palota, de nincs rajta hitel, nem fizetek lakbért, és az egész kijött egy húsz éves Opel árából. Rezsi csak a főzéshez használt PB palack (három havonta 5000 forint), a fűtéshez télen használt fa (kevés és ingyen, a saját erdőmből), illetve a mobilnet, szóval ha úgy döntök, hogy holnaptól nem csinálok semmit, csak a kajámat kell megoldani, semmi más kötelezettségem nincs. Hányan tapsikolnának örömükben, ha ezt elmondhatnák magukról? A magam ura vagyok, a szó legszorosabb értelmében.
A kunyhó nem nagy, de okosan használva szerintem simán lehet elég, egy embernek mindenképpen. Én mindenesetre nagyon jól érzem benne magam, már teljesen az otthonomnak érzem.
Kerítés
2013-05-17 21:18:19 - Ishar
Kategória: Épület
Pár napja összeállt a kerítés, de csak most van időm megírni - az eddigi estéken az elfek lőtték a múmiákat, és a sárkányra gyűjtöttünk, egyszerűen szólva a Heroes of Might & Magic fontosabb volt. De most hoztam pár képet a végeredményről:
Íme. Jelentős mennyiségű szívás után ilyen vadháló feszül mind a 400 méteren. 200 centi magas, plusz még 20 centi le van belőle ásva. Akácoszlop 5 méterenként, erős támoszlopok 25 méterenként. Mondják, hogy a vaddisznó mindenen átmegy, de én ezt nem tudom elképzelni: a jelenleg kapható legerősebb drótot vettük, innen gyakorlatilag nincs tovább vadháló Magyarországon. Nem létezik, hogy ezen medvénél kisebb állat átjöjjön.
A zászló egyébként a kerítés legészakibb oszlopán van (kicsit kilóg a többi közül), így jeleztük az északi sark felfedezését.
Ez meg a kapu. Kicsit egyszerű, kicsit ferde, de a miénk. Nem tervezzük hosszú távra, de most átmenetileg, pár hónapra, esetleg egy évre távol tartja a kóbor kutyákat, gombaszedőket, zombikat, és zombi gombaszedőket.
Persze nem csak ez történt velünk mostanában, de majd szép sorban mindenről beszámolok. Türelem.
Nem túl távoli jövőm
2013-01-05 21:02:08 - Ishar
Kategória: Épület
Mivel pillanatnyilag épp meguntam az államvizsgára tanulást, összedobtam egy ilyet Ádám tervei alapján:
Ez egy 3x5 méter alapterületű (plusz 3x1 méter "előszoba", amit még fed a tető, de még az ajtón kívül van) földkunyhó, várhatóan egy-egy ilyenben fogunk lakni, amíg nem készülünk el a rendes házakkal. Miből áll egy ilyen megépítése?
-Ki kell ásni az alapot (~20 köbméter)
-Le kell ásni három cölöpöt, ezekre rögzíteni a mestergerendát
-Szarufákat rá, majd teljes deszkázat (ez a legdrágább az épületben)
-A deszkázatra egy réteg nád kerül, ez be lesz tapasztva, majd erre (a józan ész határain belül) tetszés szerinti mennyiségű föld
-A padló alá némi zúzott kő és homok kerül, az ajtón kívüli részen bontott tégla, belül deszka a járófelület - gyakorlatilag hajópadló
-Az elülső és hátsó falat fel kell húzni, esetünkben vályogból - gazdagék csinálhatják téglából is
-Célszerű a gödör falait is kitapasztani szépen
-Biztosítani kell egy kéményt, célszerű a hátsó falon
-Akkora ablakot kell beépíteni, amekkorát csak bírunk, a szellőzése ugyanis csapnivaló
Miért jó egy ilyen?
-Két hét alatt megépíthető
-Kb 250000 forintból megvan
-Fűthető
-Garantáltan nem ázik be
-Bebútorozható (ágy, asztal, szekrény, amit akarunk)
-Akár áram is lehet bent
A lényeg, hogy kissé spártai körülmények között ugyan, de egy ilyenben simán át lehet telelni, ha van elég tüzifa. Persze vannak hátrányai, fürdőszoba pl nincs, úgyhogy tisztálkodni csak lavórral lehet, és hát bizony a budi is házon kívüli pottyantós. Ezen kívül egy szoba az egész, tehát több ember elszállásolására, pláne családalapításra hosszú távon alkalmatlan. Bízom benne, hogy egy évnél többet azért nem kell ilyenben laknom.
Minden hátránya ellenére azért tagadhatatlanul pöpec cucc: tulajdonképpen semmi akadálya annak, hogy berakjon az ember egy gáztűzhelyet PB palackkal, az egyik sarokban ott figyeljen a számítógép, stb. Gyakorlatilag ilyen körülmények között akár olyan szinten polgári életet lehet kialakítani, hogy munkába lehessen járni anélkül, hogy megszólnának, ami azért egy tartós sátorban élésnél például már erősen necces lenne.