Erdő, erdő, kerek erdő
2015-04-01 21:08:55 - Ishar
Kategória: Növény
Nagyon rég írtam már a betelepítésre váró erdőről. Mi több, általában azt szoktam rá válaszolni, ha kérdeznek, hogy nem illik szóba hozni, annyira sehogy nem állunk vele.
Nos, ez a közelmúltban megváltozott. Tavaly eléggé elrontottuk a betelepítést, mivel a közeli oldalt kezdtük el, és egészen kicsi csemetéket ültettünk be. Ezeket hamar benőtte a nád, innentől nem tudtuk ápolni, és kaszálni, legeltetni se tudtunk az erdőben, mivel kinyírtuk volna a fákat. Hogy most mi van velük, arról egyébként fogalmam sincs. Talán egy részük még életben van. Ha csak 10% megmarad, akkor is százzal kevesebbet kell majd ültetni.
Egy szó mint száz, most megfordítottuk az egészet. Az erdő átellenes sarkából indultunk, kipucoltunk negyed hektár nádat meg kökényt - meg somot, meg nyárfát, meg szögesdrótot, meg nejlont, meg amit találtunk. Az erdőnek ez a fele a kertek végéhez esik, ennek megfelelően az emberek (nem kicsit bunkó módon) elképesztő mennyiségű szeméttel hordták tele. A következő dolgok sorakoznak a kerítések mentén:
- végtelenül sok nejlonszatyor
- döglött macska
- sitt
- drótkerítés
- kidőlt betonoszlopok
- egy félig lebontott buszmegálló
- teljes trabant (még az se kizárt hogy működik)
Elég idegesítő ezeket a holmikat kerülgetni ám. Mindenesetre kaszával, baltával, és (ezt csak halkan mondom) gyufával végül megtisztítottuk a területet, és beültettük mézgás égerrel. Most két éves fákat ültettünk bele, ezek már embermagasak. Remélhetőleg ezeket már tisztán bírjuk tartani, a negyed hektár volt az a mennyiség, amire azt mertük mondani, hogy még egy kaszálható, kézi erővel kordában tartható méret. A csemeték alját festékszóróval lefújtuk, így biztos nem ütközünk bele kaszával.
Összességében nagyon bizakodó vagyok most. Tavaly teljesen kilátástalannak tűnt az erdő téma, de ez a telepítés most nagyon jól sikerült.
Majd egyszer lövök erről az egészről fotókat is. Most nincs sok értelme, ha kizöldülnek a fák, látszódni is fog belőlük valami.
Ezt meg csak így beszúrnám a végére: holnap lesz két éve, hogy kiköltöztünk.
Kapásnövények
2014-11-09 10:15:29 - Ishar
Kategória: Növény
Eljött az ideje, hogy beszámoljak az első szántóföldi, vagy legalább félig szántóföldi kalandjainkról.
Kezdésnek: soha többé nem ültetünk ennyi krumplit. Csak a baj volt vele, nagy munkával elültettük, kapáltuk, mulcsoltuk, nyáron még locsoltuk is. Szerintem nem sok krumpli kap ennyi törődést, tényleg, igazán szépen rendben volt tartva. Aztán elszáradt az egész a francba. Nemrég kiástuk, a 30 kg elültetett krumpliból lett talán 15 kg, amit fel tudtunk szedni. Ha zsákban elrakjuk, jobban járunk. Jövőre csak kicsiben, a kiskert részeként lesz egy kevés krumpli, játszásiból. Nagyon nem való ilyesmire a talaj errefelé, csak komoly előkészítésekkel működne.
Annál jobban sikerült viszont a kukorica. Magyar fehér lófogú kukoricát vetettünk, ez annyira őshonos, amennyire csak az lehet egy Amerikából behozott növény - ha más nem is, legalább a termés vetésre is alkalmas, ellentétben a steril hibrid kukoricákkal. Háromszor kapáltuk, pár hete letörtük, a szárat pedig azóta megették az állatok. Sajnos az őzek szép nagy bulit csaptak a kukoricásban, úgyhogy csak kb 200 kilós termésünk van. A semminél persze ez is sokkal több, és legalább valamennyi saját termésünk van már. Ha kell is venni mást, legalább van 200 kg olyan kukorica, ami biztos tuti. Nagyon bio az egész, semmi vegyszer, semmi génkezelt vacak. Rendes, igazi kukorica.
A legjobb viszont kétségtelenül a csicsóka. Elültettünk 20 kg csicsókát, hát lett belőle vagy 500. Még a negyedét se szedtük ki, de az látszik, hogy ez nagyon megy. Igaznak bizonyult a híresztelés: a csicsókát tényleg nem lehet elrontani. Annyi van belőle, mint a szemét. Malacok, csirkék imádják, de még a kecskék is megeszik. Én próbáltam főzve is, de nekem annyira nem jött be. Biztos vannak persze receptek, amikhez illik.
Jövőre lesz búza és lucerna is, előbbit már el is vetettük. Jövünk fel, mint a talajvíz!
Idei kiskert
2014-06-06 21:43:38 - Ishar
Kategória: Növény
Idén egy paraszthajszálnyival jobban alakul a kertem, mint tavaly, és mivel már benne járunk az évben rendesen, ezért van már néhány tapasztalatom, amit meg tudok osztani.
Először is, az látszik, hogy sokkal több időt kéne erre rászánni, mint amennyit én rászánok. Ahogy múlnak az évek, persze egyre jobb lesz majd minden, de most még kínlódok, mint disznó a jégen. Nő a fű, a gyom, a minden. Szerencsére nő elég sok más is.
A fokhagymát például már ősszel elültettem, egy-egy gerezdet kb 30x30 centis rácsba. Ezek szépen megnőttek, már kb térdig ér a növény - hátránya, hogy nehéz megkülönböztetni az erős szálú fűtől, úgyhogy elég rusnya az ágyás. Miután néhány fokhagymát tévedésből kihúztam, inkább úgy döntöttem, nem gyomlálok ott. Locsolni ritkán (értsd: nem) szoktam, a fokhagyma nagyjából teljesen a természetes kiválasztódás gondjaira van bízva.
Hasonlóan járt a spenót és a borsó is. Ezeket a jó kis könyvem tanácsait követve egy ágyásba ültettem, a hatás nem maradt el. Tavaly kritikán aluli volt a borsóm, idén viszont a spenót mellett gyönyörűen felbokrosodott. Kicsit későn érik, sokat van árnyékban, úgyhogy csak jövő héten szüretelek borsót várhatóan. Máshol már rég leszedték. Vizet kb hetente egyszer kapnak, nem vittem túlzásba a locsolgatást itt sem. A borsót állítólag amúgy se szabad nagyon vizezni, mert hajlamos rohadni.
A spenót elképesztő mértékben elburjánzott ebben az ágyásban, a gyomoknak nagyjából esélyük se volt, lenőtte az összeset. Érdekesség, hogy vetettem spenótot magában is (előveteményként), de abból alig jött ki valami. Úgy látszik, a borsóval kölcsönösen jót tesznek egymásnak, jövőre is fogok ilyen társulást ültetni.
Az ősszel elültetett eper palánták még nem muzsikálnak úgy, ahogy igazán kéne. Évelő növény, az átültetés (és a gaz, amivel nem bírok) biztosan megviselte. Ennek ellenére azért van rajta néhány szem, és folyamatosan érik. Amíg a gyümölcsfák ilyen aprók, ezt a kevés epret is megbecsülöm: az első és egyetlen saját gyümölcsöm.
Amúgy szép, és nagyon finom, csak hát idén még kevés.
A saját paradicsom palántáim kritikán aluliak lettek. A kunyhóban egyszerűen nem lehet palántákat nevelni, közel se elég nekik a fény. Jövőre kint kell ezt csinálni, üveg alatt. Szerencsére egy ismerős házaspártól kaptunk vagy százhúsz palántát (nekik ennyi csak a maradék), úgyhogy ezt sikerült elcsalni. Ezek a palánták nagyon szépen nőnek, Ádáméknál a fólia alatt már virágzik is, szerintem nálam sincs ez messze. Lassan illene kikarózni őket, a gazolás itt egyelőre lépést tart a káosszal, úgyhogy bizakodó vagyok.
Ültettem uborkát és babot is, de ezek még gyerekcipőben járnak. Mindkettő kibújt már, de nagyon aprók. Az uborkában igazából nagyon nem bízom, az csak játékból van ott, hátha idén jobban sikerül - tavaly kritikán aluli volt. A babot állítólag nehéz elrontani, én lehet, hogy bebizonyítom, hogy azért nem lehetetlen.
Christa Weinrich: Vegyeskultúrák a kiskertben
2014-03-06 19:32:22 - Ishar
Kategória: Növény
Édesanyámtól kaptam még karácsonykor ezt a remek könyvet.
Volt már szerencsém jó néhány növénytársítással kapcsolatos könyvhöz és cikkhez, de eddig nálam mind ott vérzett el, hogy túlságosan általános igazságokat fogalmaztak meg: a hagyma mellé ne ültess krumplit, a bab nem szereti a paradicsomot, stb.
Ezekkel az infomorzsákkal nincs is semmi baj, a gond ott kezdődik, hogy én (és szerintem sokan mások) nem vagyok akkora kertész, hogy az ilyesmit elég jól át tudjam ültetni a gyakorlatba. Szép, hogy a répa csomó mindenhez jó társítva, de kinek van szüksége ennyi répára? Mi van akkor, ha a talaj nem alkalmas répatermesztésre? Szép, hogy a borsó és a paradicsom nem szeretik egymást, de mi van akkor, ha már a borsót leszedtem, és csak utána ültetem a helyére a paradicsom-palántákat?
Az ilyen, és ehhez hasonló kérdéseimre eddig hiába kerestem a választ, illetve ami még fontosabb, konkrét példákat is keveset olvastam. Christa Weinrich könyvében viszont pont megvan az, amit másoknál hiányoltam. Szépen leírja, hogy mit miért kell bizonyos növények mellé ültetni, és miért kell elkerülni más társításokat.
Ami ennél is jobb, a könyv tele van példákkal, pont olyan hülyéknek kitalálva, mint én: nesze, paraszt, márciusban ültesd ezt ilyen és ilyen sortávolsággal, aztán májusban ezt és ezt, majd ha augusztusban leszüretelted, még szeptemberben ültess utána ilyet és ilyet.
Ja, hogy paradicsomot akarsz, és nem nagyon eszel káposztát? Akkor itt egy másik példa fejes salátával és póréhagymával.
Hozzám hasonló kezdőknek csak ajánlani tudom, de gyanítom, hogy rutinos kertészek is tanulhatnak belőle ezt-azt. Én idén biztos, hogy ez alapján alakítom ki a kertem.
Emelt ágyások
2013-11-28 17:45:49 - Ishar
Kategória: Növény
A nagy hideget szeretném egy kicsit kompenzálva egy régebbi, kicsit elmaradt eseménnyel: megkezdtem az előkészületeket a tavaszra. Ádám szerint először inkább a télre kéne felkészülni - szerintem ez hülyeség, azzal már úgyis elkéstünk.
Szóval emelt ágyások. Még az építkezésekből (főleg a kunyhó gödréből) maradt rettentő sok köbméter erdei talajom, ami jelenleg egy szép nagy dombot képez nem messze a bejárattól. Mivel ez egyrészt útban van, másrészt kiváló termőtalaj, azt találtam ki, hogy milyen jó lenne kertnek. Nem kell ásni, könnyű trágyázni, garantáltan porhanyós, és nem kötelező a növényeket az erdő mellé telepíteni - lejjebb ugyanis gyengébb a talaj.
Ez lett belőle:
Direkt a fotó kedvéért úgy csináltam, hogy balról jobbra haladva látszik az építés folyamata. Először elkészül a deszka keret, ezt célszerű valami komolyabb anyagból csinálni, hogy ne rohadjon el. Játszottam a vesszőfonat gondolatával, mert jól néz ki, de végül elvetettem, mert melós, és gyorsabban tönkre is megy. Helyette akác deszkákat használtam, ami még volt elfekvőben. Lehet, hogy másra is jó lett volna, de egy favágótól azt tanultam, hogy deszkát nem érdemes rakosgatni. Megfogadtam a tanácsot.
Második lépésben trágya kerül az aljára. Ez ugyan helyi anyag, és még ingyen is volt, de cserébe azért nem az igazi. Csak részben érett, a másik fele friss. Ez persze nem jó, mert talajjavító szerepe nem a trágyának van, hanem a benne élő mikroorganizmusoknak, amiknek a friss trágyában még nem volt idejük elszaporodni. Én azért bízom benne, hogy a talajom úgyis elég jó, az a trágya meg hasznosul majd jövőre, két év múlva, vagy a jövő évszázadban, mindegy. Ott van legalul, ez a lényeg. Ha mást nem, legalább az érés során felszabaduló hőt fel tudják használni a növények, és nem fagynak meg.
A harmadik ágyásban már ott a föld. No comment, belepakoltam annyit, amennyit a deszka engedett oszt kész. Kisebb munka volt odatalicskázni, mint gondoltam.
Végül az utolsó ágyásban már vetés is történt. Ide pont eper került, a palántákat az egyik szomszédtól kaptuk. A közelgő télre tekintettel jó vastagon megpakoltam szénával, talán így kevésbé fagy meg. Meglátjuk - a vak is ezt mondta.
Gyümölcsfák
2013-11-17 17:20:49 - Ishar
Kategória: Növény
Tavasszal már ültettünk jó néhány gyümölcsfát, mivel akkor felültünk egy ügyes marketingfogásnak. A blog hagyományaival ellentétben most valós nevet fogok leírni: Kovács Gyula, országos hírű gyümölcskertész hülyített be minket. Leadtunk neki egy szép hosszú listát, mondta, hogy minden oké, menjünk a fákért, valahova a szlovén határ mellé. Odabumliztunk egy laza 12 órás út keretein belül, a rendelésünk kétharmadát meg se kaptuk, a maradék meg azóta nagyrészt kipusztult. Ráadásul még drága is, egy ezrest kér el idei oltványokért, amik kb harminc centisek, a fűből még ki se látszanak szinte.
Ne vegyetek tőle gyümölcsfát.
Jártunk viszont a közelmúltban a Jászapáti Vásárban (újabb nem-inkognítós név!), ezt viszont csak ajánlani tudom. Az óriási haszonállat-felhozatal mellett vannak klasszikus piacos cuccok - ukrán és román csempészáru, kínai bóvli, kamionról leesett szerszámok, stb - és gyümölcsfák is bőven.
Ezúttal nem nyúltunk mellé, szép nagy volt a választék, be is vásároltunk, persze a pénztárcánkhoz méltóan.
Íme az ültetés folyamata:
Először vala egy jó nagy gödör. A szakirodalom egy köbmétert ír, ez azért talán valamivel kisebb - de nem sokkal!
Frankó, érett trágya az aljára: minél több, annál jobb. Ez pont a szomszédtól van, amúgy nem is olyan egyszerű ilyesmit szerezni. Kevesen tartanak sok állatot.
Visszakerül a helyére a föld, és végül maga a fa is. A kitermelt földet fordított sorrendben érdemes visszarakni, tehát a korábban felső réteg kerül alulra. A tápanyagok hasznosítása szempontjából jobb ez így, a fa gyökerei alá később már bajos lenne bármit bejuttatni.
Sok dolog történt itt mostanában, csak nem volt elég időm és kedvem írni, úgyhogy akad bőven bepótolnivaló.
Kiskert, részeredmények
2013-07-25 12:44:17 - Ishar
Kategória: Növény
Odakint épp esik az eső (hetek óta először), úgyhogy amíg szünetelek, megírom azt a postot, amit már jó ideje szerettem volna. Az van ugyanis, hogy a várakozásokkal ellentétben a kiskertem egész jól eldöcög. Az őszi szántás és trágyázás hiánya miatt persze nehézkes a dolog, bizonyos növények nem is bírták a strapát, de egy része megmaradt az ültetett növényeknek. Főleg a palánták, de azért a magról vetettek között is vannak sikerélmények. Fotóriportunk következik.
A paradicsomültetvény várakozásokon felül teljesít. Az elején azt hittem, ha valamiből, hát ebből biztosan nem lesz semmi. Mostanra nagyon szépen talpra álltak, és a többségük csinos kis zöld paradicsomokat nevel.
Hagymák. A magról vetett példányokat ránézésre meg se tudom különböztetni a dughagymáktól... lesz itt kavarodás betakarításkor. Bár a hagymák szépen megnőttek, a melléjük vetett répa, illetve az utána következő salátás sorok (amikből a közé vetett hagymák maradtak csak) gyakorlatilag a földdel lettek egyenlők. Hogy a talajt nem bírták, vagy valami kártevő pusztította ki őket, arról fogalmam sincs. EGy szó mint száz, hagymám lesz saját, répám nem. Ez van.
A Kacár Tanyáról kapott palántákból nagyon frankó kelkáposzták és karalábék nőnek, utóbbiakat lassan szüretelni is lehetne, de néhányat meghagyok, magot akarok fogni róluk - mégis csak elsőrangúan szerepeltek ilyen ócska körülmények között is.
Borsóból sajnos csak két sort vetettem, ami hiba volt, jövőre többet fogok. Látványosan jól megy ez is, nő mint a gomba, és szép termése is lesz. Az idei mennyiség csak játék, egy jó borsólevesre is bajosan elég.
Karósbab. A termése még csak alakulófélben van, de a növények szép nagyok, már utolérték a paradicsomokat.
A "feladom" kategóriába került kukorica. Tudom, hogy borzalmasan néz ki és szörnyen gazos, de mivel nem nőtt 50 centi fölé, a második kapálással már nem is vesződtem. A vetőmaggal nem lenne semmi gond, újabb példa az elmaradt talajelőkészítés hatásaira.
Uborka. Azért láttam már helyeket, ahol tízszer ekkora... kétlem, hogy lesz idén termése, már rég túl vagyunk az idején.
Ha valaki nem ismerné meg, ez a dinnye növénykéje, nálam 15 centinél állt meg a növésben. Nehéz rá húsz kilós görögdinnyéket vizionálni.
Nagyjából ennyi, amiről nem csináltam képet, az kipusztult: répa, zeller, saláta, de tulajdonképpen a dinnye, a kukorica és az uborka is félig ide sorolható, hasznuk legalábbis nem lesz sok. Ez van, az első év úgyis a tapasztalatszerzésről szól. Ősszel majd kap a föld egy rendes szántást, telenyomjuk trágyával, aztán lesz ami lesz.
Kiskert
2013-05-29 19:16:48 - Ishar
Kategória: Növény
Mostanra lassan sikerült mindent elültetni, a java része szépen növekszik is, úgyhogy időszerűnek látom megosztani a konyhakertem, ez alkalomból készítettem egy faék egyszerűségű paintes ábrát.
A rajzon a kertet háromfelé osztó buckák szélfogó dombok, bízom benne, hogy néhány növénynek hasznára lesznek. Az egyes sorok tartalma:
1-2: Hagyma, vegyesen dughagymáról és magról. A dughagyma rövid távon remek dolog, de jó lenne, ha a mag is produkálna valamit - a dughagyma félkész termék, jó lenne önellátó rendszerre átállni, és nem drága pénzen dughagymát venni mindig.
3-4: Sárgarépa, erről sokat nem érdemes írni. Szépen nő, lassan ritkítani kell. A hagymával elvileg szeretik egymás közelségét, jól meg is vannak.
5-6: Jégsaláta. Ez elvileg faék egyszerűségű, piszok gyorsan növő dolog, ehhez képest az eltelt egy hónap alatt nem nyűgözött le.
7-8: Káposzta, palántáról. Ezeket egy darabig valami rágta (talán rovarok, mert hetek alatt tűntek el a levelek), de akármi is volt, abbahagyta.
9: Zeller, szintén palántáról. Ami eddig a káposztát rágta, az most ezt rágja. Már csak egy palánta harcol.
10-11: Borsó, még nem jött elő. Ennek, és a babnak minél távolabb kellett kerülnie a hagymától, nem tesz jót, ha egymás mellé kerülnek.
12-13: Bokorbab, szintén a föld alatt.
14: Kukorica, erre később némi tarkababot tervezek futtatni, de a késői vetés miatt ezzel még bőven várni kell.
15: Uborka, néhány dughagymával megtámogatva a sorok között. Elvileg a kukoricát és a hagymát is kedveli, tehát papírforma szerint jó helyen van. Majd meglátjuk.
16: Legnagyobb játszóterem, a dinnyeföld. Természetesen még semmi nem látszik belőle, és jó eséllyel semmi nem lesz az egészből. De ha mégis!
17: Ide eredetileg Ferenc Tender paprikák kerültek, de gyakorlatilag az összes kipusztult, így a szomszéd paradicsom palántái kerültek a helyükre.
18: Korosko paprika, ez valami szibériai cucc, de a kiültetést ezek is rosszul viselték. A túlélők közé szintén a kapott paradicsom került. A paprika és paradicsom amúgy kb minden növényt utál, rendesen vakargattam a fejem, hogy hova kerüljön. Az uborkától, babtól, borsótól jó messze is van, de a hagymától kevés választja el... remélem, nagy gond nem lesz.
19: Marglobe paradicsom, ez a szokásos fürtös cucc.
20: Bikaszív paradicsom, az ajándék palántákon kívül ezek néznek ki még biztatóan. Marha nagy, kicsit hosszúkás termést hoz, legalábbis papíron. Majd meglátjuk a valóságban.
Nagyjából ennyi. Naponta olyan 15 vödör vizet locsolunk az egészre, fél óra alatt megvan, ha ketten csináljuk, és egyedül se sokkal több. Szénával letakartam, így gyomlálni alig kell (havonta kétszer egy óra talán), és víz is kevesebb párolog. Cserébe az egész kert nem valami szép - az összkép akkor fog javulni, ha a növények szép nagyra nőnek, feltéve, hogy nem rágják le őket a szartúróbogarak.
Az egész hóbelevanc kb 50 négyzetméter, szóval közel se elég az éves zöldség-szükségletem kielégítésére, ezt látom én is. Idén nem is ez a cél, inkább minél több dolog kipróbálása kicsiben, aztán jövőre meglátjuk, hogy mi megy ezek közül jól, mi kevésbé. Az látszik már most, hogy ha valaha paprikát akarok, azért rendesen meg kell szenvedni. A hagyma, répa, paradicsom látszólag szépen muzsikál, a kerten kívül van egy kis kukorica- és krumpliföld, ezek is jók. A többiről még nem merek nyilatkozni.
Ha minden jól megy, pénteken jönnek a gyümölcsfák.
Faápolás
2012-10-29 21:38:50 - Ishar
Kategória: Növény
Ez egy viszonylag rövid bejegyzés lesz, az információ Ádámtól származik, ugyan mondta, hogy ő honnan szedte, de én már elfelejtettem.
Magyarországon gyakorlatilag mindenhol, még a legőrültebb öko-bio-méregzöld gazdaságokban, falvakban is mindenféle modern löttyöket használnak favédelemre. Ilyen-olyan gombaölő vegyszerek, lakkok, olajak, nyilván ezt senkinek se kell bemutatni, tele vannak velük a barkácsáruházak. A legtöbb ember, akit megkérdeztünk erről, széttárta a kezét, hogy ez van, erre nem tudnak mit kitalálni.
Most viszont jött egy olyan ötlet, hogy ne legyünk hülyék: meg kell nézni egy régi parasztházat. Ezek az épületek simán megvannak akár 200 évesek is, előttünk az élő példa, hogy a Sadolin és a Xyladecor előtt is volt élet a világon.
Ha megnéz az ember egy ilyen régi fatárgyat, szinte kivétel nélkül mindig sötétbarna. Ez nem azért ilyen, mert az emberek régen hülye szar gótok voltak, és mindent minél sötétebbre akartak festeni, a barna festékanyag a favédelemre használt anyag mellékhatása... ami nem más, mint dió.
A dióban az a jó, hogy egy baromi termékeny növény, viszonylag gyorsan nő, és szinte bármilyen része felhasználható pácként. Levél, kéreg, burok, zöld dió, virág, akár gyökér - tényleg mindegy, ezek bármelyikét, vagy akár többet vegyesen használva, egy kellőképp sűrű főzet egyrészt fest, mint a kurvaélet, másrészt hatékony, és gyakorlatilag ingyenes favédőszer.
Ki fogom próbálni, ha beválik, tudod ki fog lakkot venni még egyszer.