Eladó a tulajdonrészem
2020-03-10 14:22:25 - Ishar
Kategória: Biznisz
Kedves olvasók!
Eljött ennek is az ideje. Az évek során rengeteg embertől kaptam visszajelzéseket, hogy mennyire szép és jó ez a tanya, és mennyire szeretnének ők (pontosabban: ti) is valami hasonlót. Most itt a lehetőség, ennél \'hasonlóbb\' biztosan nem lesz, ugyanis egy az egyben eladóvá vált a tulajdonrészem.
Miről is van szó pontosan? A terület a Pest megyei Penc külterületén, négy helyrajzi számon terül el, összesen 5,2 hektáron, ebből hivatalosan 2,65 szántó, 2,55 erdő. A szántóból közel 1/2 tulajdonrész eladó (összesen 11874 nm), az erdőben van még néhány kisebb tulajdonos, így annak valamivel kisebb része eladó (összesen 10970 nm). Pontos adatokat (pl helyrajzi számokat) komoly érdeklődőnek szeretnék csak kiadni. Közművek nincsenek, ez valakinek öröm, valakinek nem. Amíg én itt laktam, szigetüzemű napelemmel volt áramom.
Maga Penc egy kb 1200 fős település, van némi mezőgazdaság, bolt, benzinkút, két kocsma, pizzéria, pékség, zöldséges, posta, de főleg agglomeráció - a legtöbben aludni járnak haza. Sokan járnak Pestre, még többen Vácra dolgozni. Bűnözés gyakorlatilag nincs, cigányság se, és a falu tudatosan figyel rá, hogy ez így is maradjon. Közvetlen busz van Újpestre, autóval az M2 közel van, úgyhogy a közlekedés príma.
Mi található a területen? Van egy nádtetős kunyhó, amit blogom olvasói már ismernek, egy ásott kút, középen patak, a terület mellett levő nagy tölgyerdő felé elnyújtott U alakban kerítés a patakig. Ezen kívül néhány gazdasági melléképület, ahol közös használat képzelhető el.
És itt jön a neheze, a másik 1/2 tulajdonrész. Akivel belevágtunk a tanyába, továbbra is itt él, tehát vele valamilyen formában ki kell jönni annak, aki megveszi.
Miért nem neki adom el? Csúnya, mocskos, undorító oka van. Pénz. Én szeretnék a terület eladásából annyit látni, amennyit kezdéskor belefektettem (a terület árán felül az építőanyagokba például), a tulajdonostársam pedig ezt sokallja.
Az irányár 3 500 000 Ft. Nem foglalkoztam a termőföldek árának növekedésével, a befektetett több évnyi munkával, a menet közben belenyomott plusz pénzekkel (pl erdőtelepítés), az egész dolog egyediségével. Eleve képtelenség lenne ezt beárazni, és irreális elvárás lenne, hogy valaki megfizesse.
Itt a blogon elég jól dokumentáltam a tanya első éveit, azóta persze történt ott ez-az. Terveim szerint a nem túl távoli jövőben (tavasszal) jelentkezem majd friss képekkel. Addig is, ha valakit érdekel a dolog, elér a 30/557 3390 telefonszámon.
Komoly érdeklődőnek természetesen szívesen megmutatom személyesen. Előre is megkérek mindenkit, hogy ilyesmit csak tényleg komoly vételi szándék esetén beszéljünk meg - messze lakom és gyerekeim vannak.
Harc a bürokráciával
2015-02-16 19:38:13 - Ishar
Kategória: Biznisz
Újabb menet az évek óta tartó küzdelemben.
Elég nehezen tudja feldolgozni az államigazgatás azt, hogy egy szántó besorolású földterületre felhúztam egy nádfedeles kunyhót, ebben élek, és sehova nem járok nyolc órában dolgozni.
Ez elég sok ponton képes érdekes helyzetet teremteni, például az áfán kívül bármivel elég nehéz engem megadóztatni, hiszen három zsák kukoricáért voltam dolgozni, az állatartásom haszna pedig négy tojás. A NAV-nál tudtommal nem vesznek át kukoricát és tojást fizetőeszközként, úgyhogy általában a meg nem támadási szerződés tökéletesen megfelelt mindkettőnknek.
A NAV ma felrúgta ezt. Valakinek feltűnt, hogy jó ideje nincs állandómunkahelyem, tehát a TB-t se fizette senki. Fizetnem kellett volna persze magamnak, hiszen ez olyan kötelező ebben az országban, mint a levegővétel, de nem tettem. Mondjuk orvosnál se voltam 15 éve, de ez nyilván senkit se érdekel. Egyetlen egészségüggyel kapcsolatos kiadásom a szemüvegem, ha eltörök egyet, ehhez meg a TB soha egy fillérrel nem járult hozzá, úgyhogy részemről nem érzem úgy, hogy bármelyikünk tartozna a másiknak.
Ők persze máshogy gondolják, kaptam is dörgedelmes levelet. Persze pénz kéne nekik, de ehhez még lesz egy-két szavam. Van ugyanis néhány ütőkártya a kezemben:
- Kérésre lehet, hogy állja az önkormányzat
- Technikailag munkanélküli vagyok (ezzel egy év ingyen tud lenni, ha bejelentem)
- Jelenleg be vagyok jelentve az egyik falubeli házba, de pillanatok alatt hajléktalanná tudok válni
- Simán csak le is szarhatom az egészet
Alighanem ezek együttes bevetése lesz a nyerő. Valami azt súgja, állambácsi bajban lesz, ha nincs cím, ahova ezeket a szerelmes leveleket küldözgetni lehet.
Értem én, TB nélkül nem látnak el, de azzal se, úgyhogy aligha számít. Értem én azt is, hogy kötelező. Értem én, de leszarom.
Saját erdő
2013-08-02 21:17:01 - Ishar
Kategória: Biznisz
Rájöttem, hogy még nem is írtam erről: erdőtulajdonosokká váltunk. A történet még tavasszal kezdődött, nem sokkal az után, hogy ideköltözünk. Hamar megtaláltak minket az év ajánlatával, az olyan ritka üzletek egyikével, amin tényleg mindegyik fél csak nyerhet, mert kellőképp béna az alaphelyzet: adott egy velünk szomszédos erdő, amit anno kitermeltek, de nem telepítették újra - aki nem tudná, ez kötelező. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az erdő nyárfa, ami a kivágott tuskókról kisarjadt, és mára szép nagyra nőtt. A tulajnak a sarjak kipusztítására, és a normális telepítésre se pénze, se lehetősége nincs, így mostanra már büntetéseket kapott.
Őszintén szólva nem tudom sajnálni: kitermelte a fát, akkor volt kb 20 millió haszna, az, hogy akkor ebből házat épített, és nem fordított rá a 20-ból 1-et az újratelepítésre, az ő hülyesége, nem másé. Persze mindez mindegy, sőt, nekünk pont kapóra jött a szorult helyzet. Gyorsan meg is alkudtunk az ilyenformán eladósodott erdőre, a tulajnak kifizettünk a büntetését, és kapott ezen felül némi fájdalomdíjat, mi pedig a két hektár szántónk mellé rendelkezünk két és fél hektár erdővel bővítettük.
Mivel jár ez? Pontokba szedve:
-Annyi tüzifánk lett hirtelen, hogy azt se tudjuk mennyi - évekre elég, az biztos. Simán száz köbméter fölötti.
-Ugyan nyárfa, de melléképületeknek tökéletes építési fa lesz - szintén kurvasok.
-Nem fogunk unatkozni a télen - ki kell vágni az egészet a vérbe.
-Két évünk van betelepíteni: 12000 facsemetét jelent mindez, plusz kerítés, plusz nyilván az előbb említett fakitermelés.
-Mézgás égert és fűzfát fogunk ültetni: a fűzfát vesszőért (és mert szép), az égert pedig asztalos faanyagként.
Szép terv, ugye? A fűzfából még egész hamar lehet némi hasznunk, a mézgás éger vágásfordulója viszont 50 év. Persze már előtte is van gyérítés, amiből leesik némi haszon, de az igazi haszonvétel 75 éves korunkban esedékes.
Felmerülhet a kérdés, hogy akkor mégis miért vágtunk bele. Nos, egyrészt remek nyugdíj és örökség, amivel csak most van munka, amíg még kemények vagyunk, mint a vídia (ha a csemeték megerősödnek, ritkán kell hozzányúlni). Most persze dolgozunk vele téltől, nem is keveset, de tisztán a befektetett pénzt tekintve simán hússzoros haszonra lehet számolni, ha nem többre - a vételár annyira alacsony volt, hogy nem lehetett kihagyni.
A másik indok: ha megszorulunk bármikor, és beüt a crach, az erdő a beültetés pillanatában három milliót simán megér, tehát már akkor háromszoros értéknövekedésről van szó. És ez a fák növekedésével egyenes arányban nő...
Egy szó mint száz, jó dolgunkban nem tudunk mit kitalálni, a nyakunkba kellett venni még egy óriási szívást a meglevők mellé.
Bürokratikus akadályok
2013-02-26 20:10:13 - Ishar
Kategória: Biznisz
Régen nem írtam ide, de ez nem azért van, mert feladtam a blogot. Remek kifogásaim is vannak (pl államvizsga), de elsősorban azért nem írtam, mert nem történt igazából semmi érdemleges, jobban mondva kicsit hátrébb vagyunk, mint gondoltuk.
Időközben megalkudtunk a korábban említett telekre, minden oké; ügyvéd, kifüggesztés, ahogy kell. Sajnos azonban arra egyikünk se gondolt (vevő, eladó, ügyvéd, jegyző), hogy menet közben jogszabályt változtatnak. Mi december 21-én voltunk először a telken, január elején pedig már meg is alkudtunk rá. Decemberben megnéztük a jogszabályt, akkor még 15 napra kellett kifüggeszteni a vásárlási szándékot (eddig van a helyieknek, telekszomszédnak, esetleges bérlőnek, nemzeti földalapnak, stb) elővásárlási joga, mi ebben a hitben elő is készültünk, a terv az volt, hogy február elején aláírunk, utána elrendezünk mindent, és március harmadikán startolunk.
December 28-án módosították a jogszabályt, 15 helyett 60 nap lett a kifüggesztés. Úgyhogy most ülünk a seggünkön, és várunk március közepéig-végéig. Egy hónappal megcsúszott minden, rendelésből amit tudtunk, visszamondtunk, amit nem tudtunk/akartunk, az a kertben vagy a garázsban, rosszabb esetben a szobában áll: 600 kiló fűzfavessző, több száz kéve nád, nyílászárók, bútorok...
Szaknyelven ezt hívják szopóágnak.
Lóvé
2012-12-02 21:01:00 - Ishar
Kategória: Biznisz
Véletlenül nem akar adni valaki két millát? Úgy meg tudnánk venni egy nagyon fasza területet...
Delej
2012-10-24 20:38:07 - Ishar
Kategória: Biznisz
Mivel nem tervezünk időutazók lenni, nem úgy vágunk bele az egész költözésbe, hogy mostantól úgy fogunk élni, mint 100/200/500/1000 évvel ezelőtt élt az emberiség, tehát fontos, hogy a választott helyünkön legyen áram, és legalább valamiféle internet. Találkoztam már családokkal, akik ezt másképp gondolják, és az elképzelésük szerint jól megvannak/meglennének áram nélkül, de ez nekem sok. Egyrészt baromi instabil állapotnak tartom, másrészt nehezített már maga az építkezés is (köszönöm, fűrészeltem én már eleget kézzel), harmadrészt óriási potenciális bevételkiesés: közepesen tisztességes gépparkunk van, amivel különféle asztalos-, a későbbiekben akár lakatos- és kovács munkákat is tudnánk vállalni, ezt kár lenne eldobni magunktól.
Az internet külön téma, és őszintén szólva az eddigi puhatolózásom alapján kijelenthetem, hogy elég szopó téma, de egyelőre ezzel még nem foglalkoztam komolyabban, az áram fontosabb.
Ha bent vagyunk egy faluban, az egész nem ügy. Bejön a delej a póznáról, ha megnyalod a konnektort, megbasz, szóval minden a legnagyobb rendben. Gondok a külterületen kezdődnek, és sajnos esélyes, hogy ilyenbe kényszerülünk. Két fő probléma van:
-Ahol nincs vezeték, oda ugyan ki lehet vinni, de kilométerenként kb három milla. Annyi nincs.
-Ha van is vezeték, vagy akár rögtön kiépített hálózat a telken, a külterületre akkor is bünti jár: a szolgáltató plusz rendelkezésre állási díjat kér, ezzel kapcsolatban egyetlen számot hallottam eddig, és az havi 20000. Mármint a villanyszámlán felül, szóval ez több, mint brutális.
Sajnos a póznaállítás alighanem nagyjából egységes, az oszlopok meg a vezeték ára nagyon nem térhet el, és a munkadíj is csak minimálisan változhat. Persze van egy kis mozgástér, egy kellőképp motivált önkormányzat besegíthet, esetleg rövidebb távolságnál el lehet fogadtatni földkábelt, de az biztos, hogy ez kapásból kizárja a falvaktól több kilométerre levő pusztaságokat.
Amiben viszont egyáltalán nem vagyok biztos, hogy a külterületekre vonatkozó díj egységes lenne. Ha valaki ezzel kapcsolatban tud bármit, szívesen vennék ezzel kapcsolatos kommenteket, gyanítom, hogy szolgáltatónként, de akár kistérségenként eltér.
---
Mielőtt az öko-arcok belekezdenének: nem. Nem építünk napelemet, szélkereket, meg hasonló baromságokat, legalábbis kezdésnek biztos nem. Egyrészt ezek mind nagyon költséges dolgok (nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire kevés pénzünk van), másrészt hosszú távon ugyanannyiba kerülnek, mint a hálózatra csatlakozás. Lehet, hogy villanyszámlád nincs, de akksijaid vannak, és ezek átlag két év alatt gallyra mennek, vehetsz újakat százezrekért. Anyagilag nagyjából ugyanott vagy, mint a villanyszámlával, és (ha már rettentő zöldek akarunk lenni), produkáltál egy csomó nagy, nehéz, használhatatlan és környezetszennyező akksit szemétként. Persze lehet alternatív energiaforrásokat használni akkumulátorok nélkül is, ebben az esetben akkor van áramod, ha süt a nap vagy fúj a szél - ez szerintem finoman szólva nem optimális. Ehhez állandó energiaforrás kéne, ezek közül pedig csak a víz jut eszembe, de házi vízerőművet kiépíteni nem játék, már azon felül is, hogy biztosan nem engedélyeznék, nyilván az anyagi lehetőségeinket is messze meghaladja.
Láttam gyakorlati példákat, beszéltem energetikai mérnökkel, ezek a dolgok nem működnek kicsiben. Akkor lehet jó, ha valaki súlyos milliókból építi ki a rendszerét, és jellemzően még akkor is döcög. Lehet, hogy a napelemek megoldják a vízmelegítést, meg a fűtés egy részét, de itt vége is a történetnek, asztalosműhelyet soha nem fognak ellátni árammal rendesen.
Elméletileg lehetséges, hogy a megújuló energiaforrásokból nyert áramot visszaküldöd a hálózatnak, és az ELMŰ gyakorlatilag visszafelé pörgeti a villanyórát a kilowattórák után, és elméletileg ezzel bőven ki lehet váltani a fogyasztást akksik használata nélkül, hiszen szinte mindig többet termelsz, mint amennyit fogyasztasz. Gyakorlatilag viszont ez szinte lehetetlen, hiszen ha ez elterjedne, nem lenne szükség az Elektromos Művekre. Lehet, hogy ez sok embernek érdeke, de hogy az ELMŰnek nem, az egyszer biztos. És mivel ők diktálják a feltételeket, ezért igencsak érdekeltek abban, hogy ez a módszer ne váljon általánossá. Elméletileg tehát hiába lehetséges, gyakorlatilag nem kivitelezhető. Van néhány ellenpélda az országban persze, mutatóba, hogy igenis lehetséges, de ez is olyan dolog, mint az akksi téma: amíg nem közvetlen veszély a zombi-apokalipszis, nem érdemes vele szarakodni.