Kapásnövények

Eljött az ideje, hogy beszámoljak az első szántóföldi, vagy legalább félig szántóföldi kalandjainkról.

Kezdésnek: soha többé nem ültetünk ennyi krumplit. Csak a baj volt vele, nagy munkával elültettük, kapáltuk, mulcsoltuk, nyáron még locsoltuk is. Szerintem nem sok krumpli kap ennyi törődést, tényleg, igazán szépen rendben volt tartva. Aztán elszáradt az egész a francba. Nemrég kiástuk, a 30 kg elültetett krumpliból lett talán 15 kg, amit fel tudtunk szedni. Ha zsákban elrakjuk, jobban járunk. Jövőre csak kicsiben, a kiskert részeként lesz egy kevés krumpli, játszásiból. Nagyon nem való ilyesmire a talaj errefelé, csak komoly előkészítésekkel működne.

Annál jobban sikerült viszont a kukorica. Magyar fehér lófogú kukoricát vetettünk, ez annyira őshonos, amennyire csak az lehet egy Amerikából behozott növény - ha más nem is, legalább a termés vetésre is alkalmas, ellentétben a steril hibrid kukoricákkal. Háromszor kapáltuk, pár hete letörtük, a szárat pedig azóta megették az állatok. Sajnos az őzek szép nagy bulit csaptak a kukoricásban, úgyhogy csak kb 200 kilós termésünk van. A semminél persze ez is sokkal több, és legalább valamennyi saját termésünk van már. Ha kell is venni mást, legalább van 200 kg olyan kukorica, ami biztos tuti. Nagyon bio az egész, semmi vegyszer, semmi génkezelt vacak. Rendes, igazi kukorica.

A legjobb viszont kétségtelenül a csicsóka. Elültettünk 20 kg csicsókát, hát lett belőle vagy 500. Még a negyedét se szedtük ki, de az látszik, hogy ez nagyon megy. Igaznak bizonyult a híresztelés: a csicsókát tényleg nem lehet elrontani. Annyi van belőle, mint a szemét. Malacok, csirkék imádják, de még a kecskék is megeszik. Én próbáltam főzve is, de nekem annyira nem jött be. Biztos vannak persze receptek, amikhez illik.

Jövőre lesz búza és lucerna is, előbbit már el is vetettük. Jövünk fel, mint a talajvíz!


Komment (1)