Tyúktartás 3.0
2014-06-28 17:34:56 - Ishar
Kategória: Állat
Megérkezett az erősítés, a génbankos előnevelt csirkék, amiket már nagyon vártunk. Nálam ezek a jómadarak huszan vannak, úgyhogy ennyinek már kicsit szűkös lenne a régi ól, plusz az esetleges betegségek miatt is jobb lenne, ha több helyen lennének. Így felépült ez:
Ezúttal már nincs szőrözés. Ráköltöttem némi forintot, rászántam két napot, de legyen jó. 3x1 méter, csomó ülőrúddal, alul-oldalt fenyődeszkával, viszonylag normális nádtetővel. A húsz újoncon kívül még bőőőven beférnének többen, de gondolni kell a jövőre is.
Gyári, manuális légkondi, napfénytető.
Tanultam az előző tyúkólból, ennek már a teljes hátsó oldala nyitható. Kisebb nyílással egyszerűen szívás takarítani és almozni.
Ez a látvány fogad, ha kitárul az ajtó. Az ifjú titánok egyelőre bent kapnak enni és inni, de hosszabb távon ezen az oldalon a tojódobozok lesznek.
Ezt a váci vásárban kaptam 1200 forintért. Praktikus, és nem is bántja a szemet, mint a hupilila műanyag etetők. Egyébként kukoricadara, árpa és szemes kukorica keverékét kapják, és láthatóan bejön nekik.
Megtévesztően kevésnek tűnik, de igazából huszan vannak: magyar sárga, -fogolyszínű, -kendermagos és fehér erdélyi kopasznyakú, mindből 5-5 darab. Van köztük néhány kakas is, de ez szándékos, kell is.
Ezekkel együtt most összesen 27 vegyes korú és fajtájú tyúkom van, ezeken kívül jön még 5. Idén nekem 32 tyúk elég is lesz, jövőre meglátjuk. Jó lenne, ha megülnének, és működne a természetes keltetés és csibenevelés, de ha minden évben van ~15000 forint költségem a tyúktartással, még az is belefér. A saját keltetésnek nem az anyagi vonzata érdekelne, hanem a tapasztalat, az élmény, és a végtelenül magas menőségi faktor.
Az rettentő fontos.
Nyár van, nyár
2014-06-10 11:53:05 - Ishar
Kategória: Beszámoló
Csak hogy én is írjak valami egyértelműt: kissé meleg van, azt hiszem, ezt országszerte mindenki tapasztalta. Mit lehet ilyenkor tenni?
Elsősorban a szokásosnál érdemes valamivel korábban kelni. Tavaly ez akár fél négyes kelést is jelentett, én őszintén szólva nem szeretek ötnél korábban kipattanni az ágyból, úgyhogy most nem is teszem. Reggel a munka fajtájától és helyétől függően pár órát lehet mocorogni (természetesen az állatok ellátásán felül), de utána húzunk be a kunyhókba elég gyorsan. Ahogy melegszik az idő, ez egyre előrébb tolódik. Pár napja még akár 11-ig is hősködtünk, ma már fél nyolckor kellemes meleg volt árnyékban is, úgyhogy köszöntem, elég volt nyolc-fél kilencig gyomlálni. Eddigre pont csatakosra izzadok egy öltözet ruhát, remeg a lábam, és a napon már a járás is nehéz, nemhogy bármiféle fizikai munka. Ilyenkor átöltözés után egy kellemes negyed órára lezuhanok az ágyra, ezt az időt elsősorban lihegéssel töltöm.
Ekkor kezdődik a kényszerpihenő. Elmosogatok, söprögetek, olvasok, beveszem a nekromanta várat, ilyenek. Ebéd után úgy eldőlök, mint ha kötelező lenne - este ritkán van meg hat óránál több alvás, kicsit muszáj kiegészíteni. Egy szó mint száz, a nap nagy részét ki kell húzni valahogy bent.
A kunyhóban egyébként érzésre lehet vagy húsz fok, úgyhogy ez annyira nem nehéz. Délután besüt a nap az ablakon, olyankor azért felmelegszik kicsit, de pólóban még az is elviselhető. Momentán egy rossz pokrócot akasztok az ablak elé kintre, ez elég román megoldás a spalettára, majd egyszer lesz normális.
Este hat-hét, de akár nyolc magasságában lehet megint elkezdeni hősködni. Ilyenkor még elfér egy-két óra valami, aztán a sötét megint hazazavar. Ez van, ilyen időben ezt lehet csinálni. Nem egy légkondis irodában ülünk, muszáj alkalmazkodni a természethez.
Nekem ezzel nincs is bajom, a világ így működik. Ez a bejegyzés főleg azoknak szól, akik számon kérik, hogy miért nincs kész ez meg az. Egyrészt senkinek semmi köze hozzá (evidens), másrészt megnézném, hogy a fotelhuszárok hogy dolgoznának végig egy-két ilyen napot. Az építő jellegű kritika nem zavar, természetesen örülök, ha valaki bizonyos hibákra rávilágít. De ha kérhetem, hanyagoljuk az olyan hozzászólásokat (itt és élőben egyaránt), hogy miért nem ásunk tavat, hol a kemence, mikor lesz betelepítve az erdő, építsünk kerítést kivágott kökénybokrokból, és így tovább. Ez csak akkor hasznos, ha a bosszantásom a cél.
Idei kiskert
2014-06-06 21:43:38 - Ishar
Kategória: Növény
Idén egy paraszthajszálnyival jobban alakul a kertem, mint tavaly, és mivel már benne járunk az évben rendesen, ezért van már néhány tapasztalatom, amit meg tudok osztani.
Először is, az látszik, hogy sokkal több időt kéne erre rászánni, mint amennyit én rászánok. Ahogy múlnak az évek, persze egyre jobb lesz majd minden, de most még kínlódok, mint disznó a jégen. Nő a fű, a gyom, a minden. Szerencsére nő elég sok más is.
A fokhagymát például már ősszel elültettem, egy-egy gerezdet kb 30x30 centis rácsba. Ezek szépen megnőttek, már kb térdig ér a növény - hátránya, hogy nehéz megkülönböztetni az erős szálú fűtől, úgyhogy elég rusnya az ágyás. Miután néhány fokhagymát tévedésből kihúztam, inkább úgy döntöttem, nem gyomlálok ott. Locsolni ritkán (értsd: nem) szoktam, a fokhagyma nagyjából teljesen a természetes kiválasztódás gondjaira van bízva.
Hasonlóan járt a spenót és a borsó is. Ezeket a jó kis könyvem tanácsait követve egy ágyásba ültettem, a hatás nem maradt el. Tavaly kritikán aluli volt a borsóm, idén viszont a spenót mellett gyönyörűen felbokrosodott. Kicsit későn érik, sokat van árnyékban, úgyhogy csak jövő héten szüretelek borsót várhatóan. Máshol már rég leszedték. Vizet kb hetente egyszer kapnak, nem vittem túlzásba a locsolgatást itt sem. A borsót állítólag amúgy se szabad nagyon vizezni, mert hajlamos rohadni.
A spenót elképesztő mértékben elburjánzott ebben az ágyásban, a gyomoknak nagyjából esélyük se volt, lenőtte az összeset. Érdekesség, hogy vetettem spenótot magában is (előveteményként), de abból alig jött ki valami. Úgy látszik, a borsóval kölcsönösen jót tesznek egymásnak, jövőre is fogok ilyen társulást ültetni.
Az ősszel elültetett eper palánták még nem muzsikálnak úgy, ahogy igazán kéne. Évelő növény, az átültetés (és a gaz, amivel nem bírok) biztosan megviselte. Ennek ellenére azért van rajta néhány szem, és folyamatosan érik. Amíg a gyümölcsfák ilyen aprók, ezt a kevés epret is megbecsülöm: az első és egyetlen saját gyümölcsöm.
Amúgy szép, és nagyon finom, csak hát idén még kevés.
A saját paradicsom palántáim kritikán aluliak lettek. A kunyhóban egyszerűen nem lehet palántákat nevelni, közel se elég nekik a fény. Jövőre kint kell ezt csinálni, üveg alatt. Szerencsére egy ismerős házaspártól kaptunk vagy százhúsz palántát (nekik ennyi csak a maradék), úgyhogy ezt sikerült elcsalni. Ezek a palánták nagyon szépen nőnek, Ádáméknál a fólia alatt már virágzik is, szerintem nálam sincs ez messze. Lassan illene kikarózni őket, a gazolás itt egyelőre lépést tart a káosszal, úgyhogy bizakodó vagyok.
Ültettem uborkát és babot is, de ezek még gyerekcipőben járnak. Mindkettő kibújt már, de nagyon aprók. Az uborkában igazából nagyon nem bízom, az csak játékból van ott, hátha idén jobban sikerül - tavaly kritikán aluli volt. A babot állítólag nehéz elrontani, én lehet, hogy bebizonyítom, hogy azért nem lehetetlen.
Tyúkász sikerek
2014-06-03 21:44:05 - Ishar
Kategória: Állat
Két nap fogház után tegnap kiengedtem az újoncokat. Az eredeti csapattal ellentétben ők rögtön kirajzottak, kapirgáltak, és általában, pöpecül érezték magukat.
Már most látszik, hogy sokkal normálisabbak, mint a tavalyi csapat valaha volt. Ma délután kicsit meg is ijesztettek. Gondoltam, nap közben rájuk nézek, erre azt látom, hogy csak ketten vannak a baromfiudvarban a kicsik közül.
Kimásztak a kerítésen persze. Tisztában voltam vele, hogy fizikailag képesek rá, de nem gondoltam, hogy elég bátrak máris. A nyakig érő fűben a tízből nyolcat összefogdostam, de akárhogy kerestem, az utolsó kettő nem volt sehol. Na mondom szépen vagyunk, ezek elég gyorsan hullanak.
Estére hiánytalanul előkerült mind a tíz, és teljesen maguktól bementek az ólba, már a második kint töltött napjuk után. A tavalyi brigáddal ez egy hétig tartott, talán tovább is.
Talán ezek ketten voltak a legboldogabbak, hogy végre kijöhetnek. A kakasról lekerült a hangtompító - az ólon kívülről elég durva hangereje van, kukorékol büszkén egész nap. Neve még nincs, pedig lassan ideje lenne, igazán megérdemelné.
Mortor az első nap kicsit leblokkolt, amikor megjöttek az új lakótársai, aznap nem is volt tojás. Már ura a helyzetnek, tegnap és ma is tojt, úgyhogy minden a legnagyobb rendben.
Ami még érdekesség, és nagyon örülök neki: nincs balhé a kajával. Féltem tőle, hogy a kakas, de még talán a régi tyúk is szétkergeti, esetleg meg is tépi a kicsiket, ha ételről van szó, de semmi gond nem volt eddig. Simán odaengedik őket a vájúhoz. A kajájuk most kb egyenlő arányban búza, kukoricadara és szemes kukorica keveréke. A szemes főleg Mortor kedvéért van benne, ő azt szokta meg. A kicsik szerintem azt le se tudnák még nyelni.
Enyhén szólva lapzárta után érkezett: fél tízkor megkaptam egy korábbi munkáért fizetségül ígért tíz nyulat. Most itt vannak az előtérben, és fogalmam sincs, holnaptól hol fognak aludni. Mindenesetre én berakom őket a többi közé, és csináljanak amit akarnak.