Kiskert

Mostanra lassan sikerült mindent elültetni, a java része szépen növekszik is, úgyhogy időszerűnek látom megosztani a konyhakertem, ez alkalomból készítettem egy faék egyszerűségű paintes ábrát.



A rajzon a kertet háromfelé osztó buckák szélfogó dombok, bízom benne, hogy néhány növénynek hasznára lesznek. Az egyes sorok tartalma:

1-2: Hagyma, vegyesen dughagymáról és magról. A dughagyma rövid távon remek dolog, de jó lenne, ha a mag is produkálna valamit - a dughagyma félkész termék, jó lenne önellátó rendszerre átállni, és nem drága pénzen dughagymát venni mindig.
3-4: Sárgarépa, erről sokat nem érdemes írni. Szépen nő, lassan ritkítani kell. A hagymával elvileg szeretik egymás közelségét, jól meg is vannak.
5-6: Jégsaláta. Ez elvileg faék egyszerűségű, piszok gyorsan növő dolog, ehhez képest az eltelt egy hónap alatt nem nyűgözött le.
7-8: Káposzta, palántáról. Ezeket egy darabig valami rágta (talán rovarok, mert hetek alatt tűntek el a levelek), de akármi is volt, abbahagyta.
9: Zeller, szintén palántáról. Ami eddig a káposztát rágta, az most ezt rágja. Már csak egy palánta harcol.
10-11: Borsó, még nem jött elő. Ennek, és a babnak minél távolabb kellett kerülnie a hagymától, nem tesz jót, ha egymás mellé kerülnek.
12-13: Bokorbab, szintén a föld alatt.
14: Kukorica, erre később némi tarkababot tervezek futtatni, de a késői vetés miatt ezzel még bőven várni kell.
15: Uborka, néhány dughagymával megtámogatva a sorok között. Elvileg a kukoricát és a hagymát is kedveli, tehát papírforma szerint jó helyen van. Majd meglátjuk.
16: Legnagyobb játszóterem, a dinnyeföld. Természetesen még semmi nem látszik belőle, és jó eséllyel semmi nem lesz az egészből. De ha mégis!
17: Ide eredetileg Ferenc Tender paprikák kerültek, de gyakorlatilag az összes kipusztult, így a szomszéd paradicsom palántái kerültek a helyükre.
18: Korosko paprika, ez valami szibériai cucc, de a kiültetést ezek is rosszul viselték. A túlélők közé szintén a kapott paradicsom került. A paprika és paradicsom amúgy kb minden növényt utál, rendesen vakargattam a fejem, hogy hova kerüljön. Az uborkától, babtól, borsótól jó messze is van, de a hagymától kevés választja el... remélem, nagy gond nem lesz.
19: Marglobe paradicsom, ez a szokásos fürtös cucc.
20: Bikaszív paradicsom, az ajándék palántákon kívül ezek néznek ki még biztatóan. Marha nagy, kicsit hosszúkás termést hoz, legalábbis papíron. Majd meglátjuk a valóságban.

Nagyjából ennyi. Naponta olyan 15 vödör vizet locsolunk az egészre, fél óra alatt megvan, ha ketten csináljuk, és egyedül se sokkal több. Szénával letakartam, így gyomlálni alig kell (havonta kétszer egy óra talán), és víz is kevesebb párolog. Cserébe az egész kert nem valami szép - az összkép akkor fog javulni, ha a növények szép nagyra nőnek, feltéve, hogy nem rágják le őket a szartúróbogarak.

Az egész hóbelevanc kb 50 négyzetméter, szóval közel se elég az éves zöldség-szükségletem kielégítésére, ezt látom én is. Idén nem is ez a cél, inkább minél több dolog kipróbálása kicsiben, aztán jövőre meglátjuk, hogy mi megy ezek közül jól, mi kevésbé. Az látszik már most, hogy ha valaha paprikát akarok, azért rendesen meg kell szenvedni. A hagyma, répa, paradicsom látszólag szépen muzsikál, a kerten kívül van egy kis kukorica- és krumpliföld, ezek is jók. A többiről még nem merek nyilatkozni.

Ha minden jól megy, pénteken jönnek a gyümölcsfák.


Komment (0)

Kerítés

Pár napja összeállt a kerítés, de csak most van időm megírni - az eddigi estéken az elfek lőtték a múmiákat, és a sárkányra gyűjtöttünk, egyszerűen szólva a Heroes of Might & Magic fontosabb volt. De most hoztam pár képet a végeredményről:



Íme. Jelentős mennyiségű szívás után ilyen vadháló feszül mind a 400 méteren. 200 centi magas, plusz még 20 centi le van belőle ásva. Akácoszlop 5 méterenként, erős támoszlopok 25 méterenként. Mondják, hogy a vaddisznó mindenen átmegy, de én ezt nem tudom elképzelni: a jelenleg kapható legerősebb drótot vettük, innen gyakorlatilag nincs tovább vadháló Magyarországon. Nem létezik, hogy ezen medvénél kisebb állat átjöjjön.
A zászló egyébként a kerítés legészakibb oszlopán van (kicsit kilóg a többi közül), így jeleztük az északi sark felfedezését.



Ez meg a kapu. Kicsit egyszerű, kicsit ferde, de a miénk. Nem tervezzük hosszú távra, de most átmenetileg, pár hónapra, esetleg egy évre távol tartja a kóbor kutyákat, gombaszedőket, zombikat, és zombi gombaszedőket.

Persze nem csak ez történt velünk mostanában, de majd szép sorban mindenről beszámolok. Türelem.


Komment (8)

Nyugaton a helyzet változatlan

Átmenetileg egyedül vagyok, gondoltam megosztom néhány tapasztalatom az elmúlt hónapból, jobb ötlet híján összefüggéstelen bekezdésekre bontva.

Először is, a napelem minden várakozásomat felülmúlta. Azt hittem, csak baszakodás lesz vele, és úgyis szükség lesz a hálózati áramra, de tévedtem. A hirtelen, ugrásszerű terheléseket (fúrógép, körfűrész, esetleg később mosógép, ilyesmi) hibátlanul kiszolgálja az aggregátor, de a napelemes rendszer felét - mert még nincs kint az összes - le se bírjuk hozni teljes töltöttségről, laptoppal se. Nyilván ha ész nélkül elkezdenék porszívózni meg hajat szárítani, le lehetne nullázni az akksit egy felhős napon, de most nagyon úgy néz ki, hogy remekül kiszolgál.

Kicsit kevésbé frankó, de azért működik a mobilnet is. Magával a technológiával nem lenne gond, mostanra az ár/érték arány is közelebb van a normálishoz, de itt sajnos elég gyenge a jel. Azért mint látható, megy, ha szükség van rá. Youtubeot azért kétszer is meg kell gondolni, és a bittorrent bajnoka se leszek innen.

Még mindig van víz a patakban és a dréncsőben, hála egy nagyobb esőnek. Az időjárást eléggé megússzuk, a falut simán megtépázzák olyan viharok, amik ide el se jutnak. De olyan szinten, hogy ott redőnyök meg teherautó-ponyvák szakadnak be a jégesőtől, de a mi sátrainknak kutya baja. Szerencsés helyen vagyunk - csak aztán nehogy beszopjuk a szárazságot. Egyelőre bírjuk erővel a locsolást, de ha a patak az előtt apad el, hogy elkészül a kút, az kínos lesz.

Természetesen halad tovább minden a maga feszített ütemében (napi 10-12, nagyritkán 14 óra munka), szóval nem állt le se a kerítés, se a növénytermesztés, de ezekről majd akkor írok, ha lesz is részletesebben miről. Úgy gondolom, az, hogy "haladunk", illetve hogy "a növények még mindig kicsik, de nőnek" nem olyan izgalmas téma.


Komment (0)

25

A közelmúltban negyedszázados lettem, ennek alkalmából hazajöttem ünnepelni a családhoz, így be tudok számolni az elmúlt egy hónapról. Annyi minden történt, hogy igazából nem is tudnám, hogy öntsem szavakba, beszéljenek helyettem (mellettem) a képek.


Így nézett ki a placc, amikor tábort vertünk. Nincs rajta sok néznivaló, pont ez a lényeg: tiszta lappal, üres mezővel indítottunk.


Jelenleg ebben lakom, tiszta hetvenes évek. Több generációs kempingsátor, apámtól kaptam kölcsön, aki az ő apjától kapta. A Quechuának adott a feladat: erősen kétlem, hogy az is húzza negyven évig.


Simán, pofátlanul beállítottam egy ágyat, ágyneművel, mindennel.


A sátor másik oldala konyhaként működik, a hangyák imádják. A tűzhely PB palackról megy, nyilván.


Jelenleg ők szolgáltatják az áramot. Világításra és telefontöltésre gyakorlatilag korlátlan, számítógép hamarabb leszívja, elektromos szerszámokra pedig egyelőre nem is gondolhatunk. Azok aggregátorról mennek, már amennyit mennek. Nem sokat.


Hűtő. Olyan 10-20 fok bír lenni benne, persze a külső dögmelegtől függően. Nem tökéletes, de azért nagyon-nagyon jó, és szikrányi áramot nem fogyaszt.


Az első épület.


Belülről is egész kulturált, szerintem.


Ezen a képen a patak a 30 napos szárazság miatt épp nincs csúcsformában. Használati vizünket innen vödrözzük, de nem ám a patakból...


... hanem ebből a dréncsőből. Bizonytalan, hogy mekkora rész van becsövezve alattunk, de valószínűleg elég nagy, mert amióta kint vagyunk, folyamatosan jön belőle az összegyűlt víz.


Az én kunyhómat már kiástuk, hamarosan a másik is sorra kerül.


Ádámék kiskertje. Fogalmam sincs, mi minden van benne, de répa, zeller, káposzta és kicseszett sok dughagyma biztosan. Plusz még csomó dolog lesz májusban.


Az én kiskertem. Néhány dughagyma, hagymamag (gondolva a jövőre), jégsaláta és répa van benne egyelőre, ez kb a harmada-fele ennek a húsz négyzetméteres területnek. Még lesz benne bab, borsó, uborka, görögdinnye, paprika és paradicsom. Nyilván mindehhez majd bővíteni kell, meg a növénytársulások miatt még át kell gondolni... erről majd később.


Az első magok már kikeltek, pont a születésnapomon vettük észre őket. Ezek itt pont jégsaláták, ha minden igaz. Hacsak nem került közé véletlenül répa, de kétlem.


Kicsit komolyabb növények: két szomorúfűz, kb négy méteresek. A kettő közé hosszabb távon majd kis halastavat tervezünk.


A 400 méter hosszú kerítés árka. Vidám sport volt kiásni, a végén már nagyon tele volt vele a tökünk.


Jóképű akácoszlopok. Ez pörgős munka volt, pillanatok (na jó, napok) alatt lehántoltuk mind a 120 darabot, a kerítésnek valókat meg is égettük - a leásott részét ez védi ár/érték arányban a legjobban. Persze ez nem fair, hiszen a lehántolt kéreg elég a megégetéshez, így az nem kerül semmibe - kvázi nullával osztás. Mindegy, tényleg fasza cucc és nagyon szépen sikerült az égetés is szerintem.


Kőkeményen feszítő kerítésoszlopok, már a helyükön. Az egész kerítést teljesen esélytelen egy képen lefotózni, de kb tízszer annyit kell elképzelni, mint amennyi a képen látszik.


Nem gondoltam volna, hogy a 25. születésnapomat már a saját kis birodalmamban fogom tölteni, igazán szívet melengető érzés. Folyamatosan jelentkezem a fejleményekkel továbbra is, de eddig nagyon is bíztató.


Komment (2)

Mobilnet

Elég szar minőségben, és az áram szűkössége miatt nem állandóan, de megérkezett az internet a mezőre, mondhatni beköszöntött a 21. század. Gyakoribb frissítések várhatók.


Komment (0)