Tyúkól
2013-10-28 17:49:57 - Ishar
Kategória: Épület
Rájöttem, hogy csomót írtam már a tyúkokról, de arról soha, hogy pontosan milyen körülmények között is tartom őket. Részletesebben magáról a tartásról majd hosszabb távú tapasztalatok után szeretnék írni - legalább amíg tojástermelés nincs, ne magyarázzak a levegőbe. Ott van viszont maga a tyúkól, és mivel amúgy is szívemhez közel álló épület, most ezt gondoltam bemutatni.
Íme a csodálatos gazdasági épület. Ötödosztályú akác deszkából van, saját erdőből származó nyár szarufák és bontott cserép a teteje, a korábbi lakosztályomként szolgáló sátorból kiszedett OSB padló az alja - de azért az is alá van deszkázva. Olcsó, és igazából olyan húsz-harminc tyúkig bőven elég, szóval a mostani állománynak gyakorlatilag palota.
Az ablak utólagos fejlesztés, de a közelmúlt szomorú eseményei miatt fontosnak érzem, hogy be tudjak nézni, és normálisan meg tudjam számolni őket esténként.
A bejárat, "népies" zárral. A képen messziről tojásra hasonlító tárgy persze nem tojás, hanem csirkeszar. Kicsit kevésbé hasznos.
Tojódobozok, a jövő zálogai. Több forrásból is hasonló méreteket olvastam, 4-5 állatonként kell elvileg egy ilyen, úgyhogy egy darabig ez is elég lesz. Ha kicsit többen lesznek, az se baj, egy kis versengés elvileg nem árt nekik. Az, hogy a dobozok teteje nem tiszta, az sajnos gyakorlatilag állandó: az ülőrúdon éjszakázó tyúkok rendesen összepiszkítják.
Hüp-hüp-hüp, barbatrükk: a tojódobozok mögött a tyúkól oldalának egy része felnyitható, így majd könnyen hozzá lehet férni a tojásokhoz. Tisztán tartani, almot cserélni is egyszerűbb innen.
Ez a kép a mai bónusz: a tanya legújabb lakói, Tyúkanyó és Kend. Kicsit több, mint egy hete vannak nálam, mostanra teljesen megbarátkoztak a környezetükkel. Az első napokban voltak nehézségek, például nem akartak kijönni az ólból (bent kellett ellátnom őket, hogy ne haljanak éhen-szomjan), és az ól átellenes sarkában aludtak, mint a többiek. Egy-két napja ezeket a problémákat sikerese leküzdöttük, már rendesen együtt kapirgálnak a többiekkel.
Tyúkanyó első ránézésre is érettebb hölgy a többieknél, úgyhogy akár tojhatna is így tél előtt. Ha Don Gatto nem aktivizálja magát, lehet, hogy érzékeny búcsút veszek tőle. Hogy elcserélem, vagy megy a levesbe, az még elválik.
Halál a családban
2013-10-19 08:10:44 - Ishar
Kategória: Állat
Ma reggel a tyúkok közül csak négyen jöttek ki reggelizni. Rövid keresés után az ötödiket (a névtelent) megtaláltam pár méterre a tyúkóltól, már kihűlve. A jelek szerint este nem ment be a többiekkel, és valami elkapta. Én csak macskára tudok gondolni - járnak be a faluból néha - mert egy róka vagy kutya nem hagyta volna ott a tetemet. A szomszéd görényre tippelt, de szerintem ez nem valószínű, mert egy görény bement volna a tyúkólba is, és lemészárol mindent.
Nagyobb állománynál azt mondanám, az ilyesmi megesik, de az én kis ötfős állományomnál az ilyesmi nincs rendjén. Pótolni fogom a veszteséget, megerősítem a tyúkólat, és estére rakok egy kis kaját bentre is, hátha úgy vonzóbb lesz időben hazaérni.
A logikus következtetések ellenére persze elég ócska érzés, hogy elpusztult egy állat, amit hónapokig neveltem. Pláne így, hogy nem a levesbe került, és nem is valami betegség áldozata lett, hanem ilyen hülyeség miatt, hogy kint maradt. Remélem, nem fog egyhamar megismétlődni.
Harlekinkaticák
2013-10-11 17:12:12 - Ishar
Kategória: Állat
Csekély olvasótáborom egy részéről biztosan tudom, a többiekről sejtem, hogy hallottak már a harlekinkaticákról. Aki nem, annak dióhéjban: ezeket a az ázsiai eredetű bogarakat a relatív közelmúltban telepítették be Európába, eredetileg a tetvek ellen. Ahogy az a nagykönyvben meg van írva, elszaporodtak, kiszorítva az őshonos fajtákat, mint például nálunk a klasszik hétpettyest.
Én először két éve szembesültem az invázióval, akkor csak átutazóban: túráztunk épp, és egy erdőn áthaladva az irtásokon gyűltek össze a katicák, gyakorlatilag felhőben, tízezrével. Nem túlzás, olyan sokan voltak, hogy berepültek az ember szájába, szemébe, bárhová. A katica szerintem a legkevésbé félelmetes állatok egyike, de ilyen mennyiségben már képesek ijesztőek lenni. Mindenesetre az erdőirtások véges hosszúak, előbb-utóbb átjutottunk rajtuk, és horrorfilmbe abszolút nem illő módon mindenki életben maradt.
Hogy miért hoztam fel most ezt a régi sztorit?
Visszajöttek, azzal a különbséggel, hogy itt nem csak átutazó vagyok, hanem itt élek. A kunyhóban is annyian összegyűlnek estére, hogy aludni se lehet tőlük komoly katica-irtó hadjárat nélkül. A tyúkjaim napokig mást se kaptak enni, csak a kunyhóban összefogdosott katicákat. A kis rohadékok nálam akarnak áttelelni.
Most volt pár ősziesebb nap, de mint a képen látszik, ma ismét magukra találtak. Ha az első komoly fagyokig ez lesz műsor, az elég rosszul hangzik.
Kút
2013-10-07 18:51:44 - Ishar
Kategória: Épület
Pár napja beérett egy hosszabb távú melónk eredménye, és elkészült a saját kutunk. Közben persze készültek fotók, most ezt szeretném megosztani, és egyben elmesélni az egészet.
Először is, kutat ásni nagyon egyszerű: alapvetően megállsz egy helyen, és addig mész lefelé, amíg vizet találsz. Ugye, hogy erre bárki képes?
Mivel azonban a szerencse fiának születni kell, nekünk ez mindössze három és fél méterig tartott, ahol is egy olyan hang fogadott, amit szerintem soha nem fogok elfelejteni: az földbe szúrt ásó nagyot szörcsent. Rég örültem bárminek is ennyire, mint az alábbi látványnak.
Ilyenkor viszont el kell kezdeni sietni, ugyanis a víz jön. Ásol ahogy bírsz, de akkor is ő lesz az erősebb, és egy idő után egyszerűen nem tudtunk lépést tartani a vízhozammal, a vödrözés kevés volt. Térd fölé érő vízben ásni ugyan lehet, de nem kellemes. Ezt a szintet valahogy így kell elképzelni:
Ez volt az a pont, ahol muszáj volt leengedni a gyűrűket, mert innentől a víz folyamatosan omlasztja befelé a falat. A kútásók álmoskönyve szerint az ilyesmi rövid élethez vezet. Favágó barátunk felajánlotta, hogy segít leengedni teherautóval a 400 kilós betongyűrűket, csak annyit kért, hogy építsünk neki "egy kurva nagy állványt". Ki tud ilyesminek ellenállni?
Videó az állvány felállításáról
Meg is történt a nagy begyűrűzés, bár erről konkrétan fotók nincsenek, itt az eredmény:
Vannak emberek, akik beérnék ennyivel, mi természetesen nem ezek közé tartozunk. Jó-jó, volt máris a lyuk alján jó 70 centi víz, de ezt kevésnek ítéltük. Irány lefelé, a gyűrűben ásva, a vizet folyamatosan szivattyúzva lemegyünk két méteres vízoszlopig!
Életemben nem voltam még ilyen mocskos, pedig csináltam már egy-két hülyeséget. A kútvíz annyira hideg volt, hogy három-négy óra után szólnom kellett, hogy köszönöm, elég lesz. Ez kb 30 centi ásást jelentett a trutyiban, úgyhogy nekifutottunk párszor, mire meglett. De összejött a dolog, úgyhogy ezután jött a felépítmény.
Egyszerű munkának tűnik, de mivel pöpec kútról van szó, rászántunk azért pár napot. A végeredmény szerintem kifejezetten tetszetős lett, nekem nagyon tetszik:
Ugyan a víz nem iható, azért mégis óriási ugrás a kis életünkben: használati vízért nem kell a faluba járni. Innentől végtelen készletünk van fürdő-, mosó-, és mosogatóvízből, illetve a tyúkok is ezt kapják.
A vízhozam? Több, mint jó. A folyamatosan üzemelő búvárszivattyú a vízszintet egy idő után csak szinten tartani tudja, szóval gyakorlatilag végtelen vizünk van ténylegesen. Bizonyára lenne olyan felhasználás, amihez ez is kevés (óriási területek öntözése, település vízellátása, stb), de nekünk bőven sok. Fogalmam sincs, hogy ez köbméterben mit jelent, de szerintem potenciálisan öt-tíz köbméter is akár naponta. Várhatóan egyhamar nem fogunk ennyit kivenni belőle.
Képek
2013-10-03 20:19:07 - Ishar
Kategória: Beszámoló
Múlt hétvégén vendégül láttam egy régi ismerősöm, az anonimitást megőrizve legyen Joli. Ha már erre járt, csinált pár képet, és mivel szerintem nagyon jól sikerültek, arra gondoltam, megosztok párat a nagyközönséggel.
A kertem romjai. Először a vízhiány, most meg a korai hideg tette taccsra... de a karalábé és a kelkáposzta nagyon szép lett.
Paradicsomok, napelemek, háttérben a kunyhóm. A paradicsomnak csak kis része ért be a hideg beállta előtt, de még így is hetekig ettem róla, pedig elég bénának számított az idei termés. Jövőre nem tudom, mit fogok csinálni a sok paradicsommal.
A félig földbe süllyesztett felépítés miatt a tyúkok is felérik a párkányt, ha akarják. A kakas csak a második legpofátlanabb volt aznap...
Büszke gazda az állataival.
Kapirgáló tikok. Nagyon jól érzik itt magukat.
Ezen a 3x1,8 méteren laktam négy hónapig.
Kút, erről rövid időn belül részletesen beszámolok.
Magyarázom a bizonyítványom: miért is ronda ott a fal?
Falusi idill, a világ legpofátlanabb tyúkjával a párkányon. Bejönnie persze tilos, és ezt még a borsónyi agyával is tudja.
Fafej, momentán ő a kedvencem.