Az új generáció
2014-05-30 18:43:02 - Ishar
Kategória: Állat
Egy régi barátomnál kapáltam kukoricát tavaly, meg most is segítettem neki vakolni a házát. Pénzről nem szeretünk beszélni, meg nem is az igazi, ha abban fizetnek ki, úgyhogy tanyasi javakkal hálálta meg a munkám. Három nap munkáért fogok kapni összesen egy szép kakast, tizenöt előnevelt csirkét, tíz nyulat, és száz kiló kukoricát. Ha ezt forintosítanánk, lehet, hogy legörbülne a szám, de így hasznos dolgokra váltva én nagyon örülök neki.
A hosszú bevezető lényege az, hogy ebből ma megkaptam tíz csirkét és egy kakast. Bizony, máris egynél több tyúkot tartok, így eggyel kevesebb dolog miatt lehet rajtam mosolyogni. Egyszersmind kihasználom az alkalmat, és igyekszem rendesebben tudósítani arról, hogy élnek nálam a tyúkok.
Először is, a kakas, a kiscsirkék és a tojóm most legalább egy, de inkább két napig be lesznek zárva. A tyúkólban kapnak ételt és vizet is, hogy megszokják egymást is, meg az új helyüket is. Innentől kezdve elvileg - és hangsúlyozom, elvileg - az ólat már otthonuknak tekintik, éjszakára be fognak menni. A tavalyi tapasztalatim alapján azért ez a gyakorlatban nem így zajlik. A kiengedés után kb egy hétig még fogócskázni kell velük, mire kialakul a rendes napirend, de onnantól nem lesz benne hiba. Bízom benne, hogy ezzel a branccsal kevesebb gond lesz, hiszen legalább egy értelmes már van közöttük.
A takarmánnyal kapcsolatban a tyúkok szinte mindent megesznek (a kenyéren és a reménytelenül romlott dolgokon kívül), de legcélszerűbb - legalább eleinte - azt adni nekik, amit az előző helyen kaptak, és lassan áttérni a végleges takarmányukra. Ezek eddig kukoricadarát és búzát kaptak, vizes trutyivá összekeverve. Ez így kb jó is, annyit tervezek változtatni, hogy ha elég nagyok lesznek, a kukoricát darálás nélkül fogják kapni (kézzel időigényes művelet), ezen kívül kapnak majd napraforgót, esetleg zabot is, de ezeket még be kell szerezni.
Fontos, hogy ez nem teljes értékű takarmány, aki egy betonplaccon tart tyúkokat, annak trükköznie kell rendesen, de akinek hozzám hasonlóan lehetősége van akkora baromfiudvart kiépíteni, amin tudnak szabadon kapirgálni, nagyon nem kell flancolni a takarmányozással. A tyúk a közhiedelemmel ellentétben nagyon helyigényes állat, ahhoz, hogy ne irtsák ki rövid úton a növényzetet, fejenként 10 négyzetméterre van szükségük. Egy normális, 50-100 tyúkos állománynál azért ez már akkora terület, amit kevesen engedhetnek meg maguknak.
A kakas amúgy igazán biztató. Beraktam az ólba, pár percig udvarolt a tojónak, aztán meg is dugta. Tud élni, na. Most már kukorékol, minden amit kell. Nagyon szép állat, olyan, ahogy a mesekönyvben lerajzolnak egy kakast, igazán dekoratív. Fotókat majd csinálok, ha kevésbé lesz szomorú az időjárás.
Tojástermelésről, tyúkólról is tervezek írni a közeljövőben, de általában, az új állomány sorsát igyekszem jobban dokumentálni a réginél.
Kisnyulak!
2014-05-23 13:43:09 - Ishar
Kategória: Állat
Tegnap este szőrcsomókat találtam a nyulak kifutójában. Először verekedésre gondoltam, de aztán az odúkat átvizsgálva felfedeztem egy nyúlszőrből rakott fészket. Jó előjelnek vettem, gondoltam a vemhes anya érzi, hogy közel az ideje, de nagyon nem izgultam még.
Mi fogad reggel?
Heten születtek, az egyik már reggel nem élt (külön mehetett a többiektől, és kihűlt), és sajnos mostanra még három elpusztult. Ezek hárman az odún kívül voltak, úgyhogy nem kizárt, hogy a többi nyúl valamelyike a tettes.
Örülök az (egyelőre) életben maradt háromnak, de ilyen arányú veszteség már nem elfogadható. Egyelőre nem tudom, mit kéne máshogy csinálni, de az is lehet, hogy semmit: egyszerűen a ketrecben tartott nyulaknak lehet, hogy még túlságosan új ez a környezet. Bele kell rázódniuk, és a következő alkalommal jobban fog sikerülni.
Per pillanat ezzel áltatom magam. Az internetes forrásaim alapján a dolognak működnie kéne, és tényleg majdnem ugyanúgy működik is, ahogy olvastam. Tehát az anya szép fészket készít, a bejáratot eltorlaszolja, nap közben időnként bemegy foglalkozni a kicsikkel. Az egyetlen, jelentős probléma, hogy óriási az elhullás.
Mindenesetre a szokásosnál most gyakrabban figyelem a nyulakat, ennyit tudok tenni. Szokás szerint külsős ötleteket szívesen veszek.
Ishi Bácsi Receptjei, 2. rész - Tojásfőzelék
2014-05-15 21:02:33 - Ishar
Kategória: Étel
Ma feltaláltam a tojásfőzeléket, a receptje igen egyszerű:
3 tojás
1 liter víz
fűszerek: kömény, paprika, babérlevél
kevés zsír
túl nagy evőkanál liszt
Mint az látható, a tojásfőzelék úgy készül, hogy iszonyúan elrontod a tojáslevest, a túlzó rántás miatt baromi sűrű lesz az egész. Jól megy hozzá a hangyás tegnapi kenyér, és mosogatni is egész keveset kell utána.
Lassan lehet, hogy asszony kéne a házhoz.
Ilyen állat a nyúl(?)
2014-05-11 18:19:16 - Ishar
Kategória: Állat
Ez egy kettős célú bejegyzés. Egyrészt arra jó, hogy megosszam a nagyközönséggel azoknak az alapismereteknek egy részét, amit nyúl-témában magamra szedtem az elmúlt hónapokban. Másrészt viszont reménykedek olvasói visszajelzésekben is: az itt leírtak elég szedett-vetett forrásokból származnak, vegyes minőségű könyvekből, internetről, illetve ilyen-olyan szinten tapasztalt nyulas emberektől közvetlenül. A lényeg, hogy ha valami orbitális baromságot írok le, megköszönöm, ha valaki kijavít. Vágjunk bele!
Nagyjából mindenki tudja, hogy néz ki egy ilyen állat, erre felesleges karaktereket pazarolni. Mi az, ami nem ennyire közismert? A saját észjárásom szerint megpróbálom pontokba szedni: bennem ezek a kérdések merültek fel először.
Szapora állatok, ez rendben, de ez mit is jelent pontosan?
Számokban kifejezve a nyúl fajtától függően 4-6 hónaposan ivarérett, kb egy hónapig vemhes, szülés után pár nappal pedig ismét képes fogadni a bakot. Azon ritka állatok közé tartozik, amik folyamatosan ivarzanak, ciklussal meg hasonlókkal nem kell foglalkozni. Egy alomban, fajtától és adott példánytól függően legalább 5, de akár 10 kisnyúl is lehet, ha nem is maradnak mind életben.
Józan ésszel belegondolva ez elképesztően sok nyulat jelent nagyon rövid időn belül. Nem is szabad ezt ilyen tempóban erőltetni, az anyanyulak szervezete is megsínyli. Két ellés után ajánlott őket egy hónapig pihentetni. Én első körben egy három nyulas "ellésforgóval" (saját agyszülemény, ilyen szó tudtommal nincs) tervezek: ha beindul a dolog, még ez is havi 12 nyulat jelent, kvázi egész évben. A tél persze érdekes időszak lesz, majd meglátjuk.
A nyúl híresen könnyen döglő állat.
Az bizony. A nyúl egész életét azzal tölti, hogy ül a ketrecében, és azon gondolkodik, miben dögöljön meg. A lista, a teljesség igénye nélkül:
- rókák és társaik (nyest, görény, stb)
- ragadozó madarak a héjától felfelé
- kutyák, kisnyulak esetén macskák
- megfázás
- kokcidiózis, myxomatózis, stb.
A lényeg, hogy ami húst eszik, és méretben megközelíti a nyulat, az meg akarja enni, ezen kívül változatos betegségeket kaphatnak el szúnyogoktól, kullancsoktól, egymástól, amikbe rövid úton belepusztulnak. A legviccesebb betegségek egyetlen tünete a halál: a nyúl fogja magát, és minden előjel nélkül felfordul. Mindez ijesztően hangzik nekem is, de bízom benne, hogy nem teljesen embertelen tartási körülmények között ez kezelhető probléma. A ragadozók nem férnek hozzájuk, a helyük tiszta, időnként megkurkászom őket kullancsok után kutatva.
Remélem a legjobbakat. Oltásuk az enyémeknek nincs, és még nem döntöttem el, legyen-e.
Mit eszik egy nyúl?
Ez egy nagyon érdekes kérdés, amivel kapcsolatban még nem találkoztam két emberrel, akik ugyanazt mondták volna. Persze a többség tápokat használ, de igazából főleg azért, mert egyszerű: bemész a bótba, megveszed a nyúlkaját, hazaviszed, eléöntöd, a nyúl nő tőle. Hogy abban mi van, az kevés embert érdekel.
A legegyszerűbb megoldást nagymamám javasolta: széna, és semmi más. Ez persze vonzó elképzelés, hiszen korlátlan mennyiségben rendelkezésemre áll - természetesen csak nyulas szemmel. Lovardát nem építenék a készleteinkre.
Megint van, aki tisztán lucernára esküszik. Ezt nagyon erős túlzásnak érzem. Nekem jelenleg nincs lucernám, de ha lesz, akkor se tervezek 100% lucerna diétára állított nyulakat.
A legszimpatikusabb alternatív ötlet, amit kaptam, a zöld nád. A fehérjetartalma vetekszik a lucernával, egyetlen rákfenéje, hogy nem tárolható szinte semeddig. Óriási előnye viszont, hogy a lucernával ellentétben van, magától nő, és piszok sok lesz belőle nagyon gyorsan.
Hogy most mit esznek a nyulaim? Amit kaszálok nekik reggel. Füvet, nádat, indokolatlan helyen kinövő kis bokrokat, favágásnál visszamaradó leveles ágakat, ezen kívül vegyes növényi hulladékot a konyháról, illetve azt, amit a kifutójukban még találnak. Ez utóbbi nem sok - a jómadarak két-három nap alatt szinte tökéletesen lepucoltak a harminc négyzetméterükről mindent, amit elértek. A közepén álló negyven-ötven éves tölgyfával még nem végeztek, de szinte azt is kinézem belőlük.
Egyébként úgy látom, legjobb a friss hajtásokat kedvelik, de nekik is be kell látniuk, hogy ez nem fenntartható táplálkozási igény.
Hogy kell nyulat vágni?
Ha őszinte akarok lenni, be kell vallanom, hogy még soha nem vágtam állatot. Nagyapámnál láttam régen, és elviekben lépésről lépésre tudom, mit kell tenni, de tudom, hogy ez olyan messze van az igazi vágástól, mint Makótól Jeruzsálem. Izgulok is rendesen.
Interneten egyébként remek leírások és videók vannak azoknak, akik még egyáltalán nem láttak ilyet. Közel se olyan brutális, mint városi szemmel tűnik, de tény, a nyuszi nem jár jól a végére.
Finomak?
Mi az hogy.
Kifutóban tartva nem akarnak ezek állandóan megszökni?
Az enyémek a második napon produkáltak egy kitörést, az ajtó alatt valahogy kipréselték magukat. Mióta ezt a rést befoltoztam, nem volt újabb próbálkozás. A kerítés végig le van ásva, szép nagy köveket is kaptak a drótháló tövébe, a belső oldalra, jó szorosan rakva. Nincsenek illúzióim: ha a nyulaim olyan nagyon ki akarnának jutni, kijutnának. Egy húsz centi mélyen leásott kerítés egy nyúl ásási képességeinek semmi.
Momentán úgy igyekszem ezt megakadályozni, hogy amennyire lehet, megszerettetem velük a környezetüket. Végülis Ádám kecskéi is bármikor kitörhetnének a karámból (ahogy ezt néhányszor demonstrálták), mégis jellemzően inkább bent maradnak, mert jó ott nekik. A nyulaknak meg vannak mesterséges odúik, rágcsálhatják a növényzet maradványait, kapnak enni és inni, illetve bőven van helyük szaladgálni. Olvasmányaim alapján egyébként jobban kedvelik a hosszúkás kifutót, de már meg nem mondom, ezt melyik cikkből szedtem. Ha ez segít, angolul volt, és az interneten találtam.
Forrásjegyzékekben sose voltam túl jó.